Mielőtt a „végzős diákok” egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát áttekintenénk, érdemes megemlíteni, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 16. § (1) bek. l) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

Lényegében alanyi jogon jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére azok a magyar állampolgárságú diákok, akik Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és még kiskorúak.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § alapján kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

Amennyiben a diák már nem kiskorú, akkor a Tbj. 16. § (1) bek. i) pontja alapján állapítható meg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság.

E rendelkezés szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki
–    a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint
–    az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá
–    az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

Leegyszerűsítve megállapítható, hogy alanyi jogon jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére azok a magyar állampolgárságú diákok is, akik már nem kiskorúak, de a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatják tanulmányaikat.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további feltétele minden esetben, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Ez alól egy kivétel van, mégpedig az i) pontban meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató.

A Tbj. alkalmazása során belföldinek minősül:
1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan.

Mettől meddig tart a jogosultság, ha a diák befejezi a tanulmányait?

A Tbj. 16/A. § alapján a tanuló és a hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak, illetve a külföldi tanulmányok alatt szünetel a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a hallgatói jogviszony szünetel, ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be. Szünetel továbbá a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától, illetve az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (3)-(4) bekezdése szabályozza a diákigazolványra való jogosultságot. E rendelet szerint diákigazolványra jogosult:
–    a tanuló a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig;
–    a hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő
-    március 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg;
-    október 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg.

Fontos, hogy a tanulók és a hallgatók esetében is érvényes a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bek. a) pontja szerinti szabály, melynek megfelelően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltételnek a megszűnését követően további 45 napig még fennáll. Ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a tanulmányaikat most befejező tanulók és hallgatók egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága 2018. október 31. napját követő 45. napon, azaz 2018. december 15. napján szűnik meg.

Amennyiben ezen tanuló, hallgató 2018. december 16. napján nem jogosult biztosítottként vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultként az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, akkor 2018. december 16. napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni utána.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint, napi összege 244 forint.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 18T1011-es adatlap kitöltésével.  Az adatlap letölthető elektronikusan, vagy papír alapon is beszerezhető bármely ügyfélszolgálaton. Az adatlap benyújtható személyesen, postai úton vagy az ügyfélkapun keresztül. Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhet.

A bejelentkezési kötelezettséget az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül, azaz 2018. december 31. napjáig kell teljesíteni.

Az adóhatóság a beadott 18T1011 számú adatlap benyújtását követően a havi járulékfizetési kötelezettséget előírja.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig csekken vagy átutalással kell befizetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a hozzájárulásával más személy vagy szerv fizesse meg. A kötelezettség átvállalását is a 18T1011-es adatlapon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely a papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha
–    a magánszemély biztosítással járó jogviszonyt létesít, vagyis biztosítottá válik;
–    a magánszemély az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen [Tbj. 16. § (1) bek a)-p) és s)-w)] jogosulttá válik;
–    a magánszemély külföldre távozik, és ott a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a

Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények szerint ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot;
–    a járulékfizetési kötelezettség megszűnésének egyéb oka van (pl. a magánszemély kivándorlás céljából elhagyja az országot, és ezt az illetékes szervnél bejelenti).

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését szintén a 18T1011-es adatlapon kell bejelenteni.

A fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony (pl. munkaviszony) létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz a munkáltató, foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozás létesítéséről az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó, vagy a biztosított mezőgazdasági őstermelő bejelentett. Amennyiben a magánszemély nem tartozik ebbe a körbe, akkor a fizetési kötelezettség megszűnésének a 18T1011 számú adatlapon történő bejelentésekor csatolni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a magánszemély biztosítottnak minősül vagy az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult. Ilyen igazolás lehet pl. a gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozat vagy az EU más tagállamában fennálló biztosítás igazolását szolgáló okirat, az ún. A1-es igazolás. Elektronikus küldés esetében ezt a kötelezettséget csatolmány küldésével kell teljesíteni.

Az adóhatóság a beadott 18T1011 számú adatlap benyújtását követően az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség vége időpontját követő naptól megszünteti a járulék előírását.

Fontos! Ha a magánszemély a fizetési kötelezettség megszűnését nem jelenti be, akkor az adóhatóság nyilvántartásában továbbra is kötelezettként szerepel, és az adószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő