Jelenleg az elektronikus kereskedelemben fél vagy egy év óriási idő, hatalmasak a változások. Mindkét évben általános hívószó az omnichannel: a fizikai kereskedők lassan már nem halogathatják tovább az online piacra lépést, a csak online kerekedőknek pedig meg kell tanulniuk a fizikai térben való jelenlétet is. Idén ez már az unified commerce (egységesített kereskedelem) fogalommal is kiegészül: egy kereskedő értékesítési csatornái egyfajta hálózatot alkotnak, a vásárlóit akkor, ott, és olyan módon kell tudnia elérnie és kiszolgálni, ahogy azok igénylik. Ezen kívül egyre inkább érzékelhető a hazai vásárlók külföldi eladók felé való nyitottságának növekedése, ezzel szemben viszont még mindig alacsony a hazai vállalkozások külföldi piacra lépésének aránya, amelyet elsősorban tudáshiány, bizonytalanság, illetve a hiányzó vagy nem alapos növekedési stratégia okoz. Idei évben az ECH fő feladata, hogy ezen változtasson.

A magyar online kiskereskedelmi forgalom a KSH adatai alapján 2016-ban elérte a 302,8 milliárd forintot, amely 29 százalékos növekedés 2015-höz képest. A kereskedőket fel kell készíteni erre a további növekedésre, a szabályozásnak pedig követnie kell a fejlődést – nyilatkozták kormányzati politikusok. Meg is hirdették a kormányprogramot: ez lett a Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégia. Mit takar a stratégia? Kik a kedvezményezettjei? Milyen forrásokkal gazdálkodnak majd?

Tavaly év végén jártam az NGM ezzel foglalkozó államtitkárságán, Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár úr akkor is megerősítette, hogy készül a stratégia 2.0, ahol a már fent említett omnichannel és crossborder kap majd főszerepet. Egyesületünk egyik fontos feladata, hogy támogassa a NGM-et abban, hogy minél hitelesebb képet kapjon a piacról, lássa a valós problémákat, akadályokat, fejlesztendő területeket, de ezek mellett a már meglévő erősségeket is (például az EU-s átlagnál sokkal magasabb innovációs hajlandóságot és ehhez kapcsolódó tudást), és ezeket figyelembe véve döntsön a programban meghirdetett irányokról, támogatásokról.

A GKI Digital immáron több éve publikálja a magyar piac tíz legnagyobb e-kereskedőjének rangsorát. Összesen több mint 70 százalékos bővülést értek el egy év alatt pusztán az online értékesítés tekintetében, és 92 milliárd forintról szól a felmérés (2016). Elég vegyes a kép, ha a profilokat vizsgáljuk (Extreme Digital, Tesco, Libri Bookline). Töretlen a fejlődési ív? Melyik profilú vállalkozás a legfejlődőképesebb?

Nem biztos, hogy a forgalom alapján történő Top10 sorrend a legmérvadóbb, amikor abból legalább három cég több éve masszívan veszteséges, és a leírt üzleti terveikben sincsenek a következő egy-két évben jobb kilátások. Sokkal inkább fontos lenne foglalkozni azzal a TOP 15-20 hazai céggel, amelyek már átlépték az 1Mrd forintos forgalmat, minimum 3 éve működnek, és 2017-2018-ban a saját szektoruknál magasabb növekedést tudtak felmutatni százalékos értékben. Még bőven van hely új szereplőknek, mind itthonról, mind külföldről, és még mindig megtörténhet, hogy egy-egy „nagy” bezárásra kényszerülhet. A e-kereskedelmi forgalmi növekedés valóban még mindig meghaladja más szektorokét.

Terjednek a nem készpénzes fizetési módszerek. Ez mennyire könnyíti meg a bővülési folyamatokat?
Nincs teljesen közvetlen ok-okozati összefüggés.
Átadták a 2017-es Év internetes kereskedője díjakat, a tizedik alkalommal rendezett megmérettetésen több mint 500 jelölt cég közül kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati kategóriában hirdettek nyerteseket. A kis- és közepes vállalati kategória nyertese a Lumenet fényforrás-webáruháza. Második helyezett a Háda webshop lett, harmadik pedig az Okosjáték. Mi a titkuk a dobogósoknak? Mit tegyen egy kkv, ha hasonlóan jól kíván szerepelni?

Mindenki másban jó, mindenki másért érdemelte ki. Ami talán mindhárom kereskedőben egyezik, hogy az e-kereskedelem működtetéséhez szükséges négy területben (IT, marketing, logisztika, ügyfélkezelés) egyaránt erősek voltak, mindegyiket egyformán fontosnak érezték, megadták a szükséges erőforrásokat mind a négy területnek. A kérdést megfordítva: akik kevésbé sikeresek, vagy akik nem tudnak a kellő mértékben fejlődni, ott minden esetben a négy terület közül az egyik (vagy néha több is) jelentős hátrányt szenved.

A kiskereskedelmi piacon az utóbbi években már nálunk is beindul novemberenként a Black Friday szezon – és 4-ből 3 ember már webáruházban is vásárol ekkor –, ami hagyományosan a műszaki cikkeket forgalmazó márkáknál a legfontosabb értékesítési időszak kezdetét jelzi, amikor a forgalma akár egy átlagos hónap többszörösére is emelkedhet. A magyar vásárló akciók alkalmával és karácsonykor vásárol a legtöbbet? Milyen forgalom-generáló lehetőségek vannak még?

Ami talán a legfontosabb: igen, a hazai vásárlók imádják az árkedvezményeket, még mindig nagyon nagy hívószó, ugyanúgy, mint az ingyenes szállítás. A Black Friday hazai specialitása, hogy a kerekedők elég nagy része nem érti pontosan, mi is ez, és egyáltalán nem jól működteti. Ahelyett hogy tényleg egy nap, nagyon nagy kedvezménnyel árusítana igen jó termékeket, több napra széthúzva, átláthatatlan kedvezménykavalkáddal (gyakran elhanyagolható árengedménnyel), hiányos vagy pontatlan információkkal igyekszik forgalmat növelni, ami így persze sikertelen lesz, vagy a vásárlók csalódnak óriásit az adott üzletben, márkában.

A bitcoin és az egyéb kriptovaluták humbugok vagy van valós jövőjük?

Nincs még pontos képünk erről a területről.
Indítsd el saját webáruházadat! – erre buzdítanak számos fórumon, például facebookos hirdetésekben. Tényleg érdemes? Tényleg mindenkinek ajánlott? Ezek fizetős ajánlatok? Egyáltalán szakemberek hirdetései ezek?
Pár év, és a „e-kereskedelem” kifejezés elejéről eltűnik az „e” betű. Lesznek a gyártók, és a kereskedők, akik többféle módon, több csatornán jutnak el a vásárlókhoz. A vásárlók azt választják, aki az igényeik felmerülésekor rendelkezésre tud állni úgy, ahogy ők szeretnék. Ily módon tehát nem üres szavak azok, amelyek a kereskedőket az online értékesítés megtanulására buzdítják.

Unger Zsolt