Vállalkozásod első lépései pdf >>

Jelenleg, mint biztosított főfoglalkozású társas vállalkozó a Tbj. szerinti 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett (a korlátolt felelősségű társaság, mint társas vállalkozás pedig fizeti utána a szociális hozzájárulási adót).

E járulékok alapja a társas vállalkozó részére kifizetett ügyvezetői díjazás (amely megfelel a törvény szerinti személyes közreműködői díjnak), mint járulékalapot képező jövedelem, azonban havonta

a)    a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
b)    a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszeres összege
után kell megfizetni.

A biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.

A minimálbér összege a 2018. évben havi 138.000 forint, a garantált bérminimum összege pedig havi 180.500 forint.

A NAV által kiadott állásfoglalás szerint az ügyvezetés nem igényel középfokú végzettséget, ezért a 138.000 forintos összegből kell kiindulni.

A szociális hozzájárulási adó minimális alapja a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka.

A másik vállalkozásában, a katás egyéni vállalkozásban, mint főállásúnak nem minősülő kisadózó jelenleg a havi 25.000 forintos tételes adót fizeti.  

Az érintett személy a könyvelővel való konzultáció után arra az elhatározásra jutott, hogy egyéni vállalkozásában fizetné, mint főállású kisadózó a havi 50.000 forintos tételes adót, ami abból a szempontból lenne számára kedvező, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozói jogviszonyban biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozó lehetne, és ekkor itt a járulékfizetésnél a minimális járulék alapja nem érvényesülne, és ha az ügyvezetésért nem venne fel díjazást, akkor nem is kellene járulékot fizetni, a gazdasági társaság pedig nem fizetne utána szociális hozzájárulási adót.

Vagyis a társas vállalkozói jogviszony helyett az egyéni vállalkozói jogviszony lenne a „főfoglalkozása”.

Vajon van-e erre jogi lehetőség?

Határozottan ki kell jelenteni, hogy nincsen! A Kata tv. 1. § 8. pontjának g) pontja szerint, ha valaki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, akkor nem lehet főállású kisadózó.

Márpedig emberünk a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő biztosított társas vállalkozó, ezért katás jogviszonyában csakis főállásúnak nem minősülő kisadózó lehet.

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő