Darák Péter 2018 jelentős kihívásai között említette még az áprilisi országgyűlési választásokat. A várhatóan mintegy 200-300 jogorvoslat elbírálásában az ítélőtáblákról berendelt 15 bíró is segítséget nyújt majd. Az egyes bírói döntésekre érkező politikai célzatú, nyilvános reakciókat az eddigiekhez hasonló visszafogottsággal kezeli majd a Kúria - jegyezte meg.

A Kúria tavalyi döntései közül a főbíró kiemelte többek között a tao - társasági adókedvezmény - nyilvánosságával kapcsolatos határozatokat, a jogos védelemmel összefüggő ügyekben - például egy motoros rabló halálával végződő esetben - született felmentő ítéleteket és az 1956 utáni perek közül 14 semmisségéről szóló kúriai határozatokat.

A Kúria tavalyi joggyakorlat-elemzéseinek eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák, köztük lesznek a választási és népszavazási ügyekkel, a fogva tartással és a jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Idén többek között a migrációval összefüggő közigazgatási bírói döntéseket, a büntetéskiszabás országos gyakorlatát, a földforgalmi ügyeket, valamint a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírósági tapasztalatokat vizsgálják a Kúria elemzőcsoportjai.

A devizahitelekkel kapcsolatban a fogyasztót terhelő költség, díj és jutalék kérdésében idén születhetnek döntések az Európai Unió Bíróságán. A luxembourgi székhelyű uniós bíróságot a konkrét ügyekben eljáró magyar bírságok keresték meg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságával kapcsolatban Darák Péter a dán miniszterelnök előadására hivatkozva felvetette, hogy hiányos a nemzetközi bíróság döntéseinek helyi, nemzeti végrehajtása, a strasbourgi bíróság az ítélkezése alapjául szolgáló egyezmény értelmezésekor túlságosan kiterjesztően jár el, továbbá a rendkívül nagy ügyteher miatt előfordul, hogy négy-öt évig is eltart egy emberi jogi jogsértés orvoslása.

A Kúria teljes ülését a legfelsőbb bírói fórum eredeti, egyben leendő Kossuth téri épületében tartották, ahol még a költözésre készülő, látogatókat már nem fogadó Néprajzi Múzeum van.

(MTI)