Tájékoztatásuk szerint a csökkenés a megfelelés ösztönzésének köszönhető, amelynek érdekében a GVH számos együttműködési lehetőséget ajánl a vállalkozások számára, és több olyan lépést tett, amelyekkel hatékonyabban biztosítható a jogkövetés, valamint egy-egy káros joggyakorlat kiiktatása a piacról.
   

A versenyhivatal közölte: 2016-hoz képest tavaly az indított eljárások száma 112-ről 66-ra, míg a lezártaké 130-ról 109-re csökkent.
   

Az összes ügyhöz viszonyítva magas maradt a fúziós ügyek megoszlási aránya, mindkét évben azok adták az összes, lezárt eljárás több mint felét. A befejezett ügyek mintegy 30-40 százaléka a fogyasztóvédelem területéhez kapcsolódott, a klasszikus antitröszt (kartell, erőfölény) ügyek 10-15 százalékot tettek ki.
   

A GVH kiemelte, hogy a versenytörvényben biztosított lehetőséggel élve tavaly 300 millió forint bírságkedvezményt nyújtott azon cégeknek, amelyek együttműködtek a hatósággal, és megfelelési programot dolgoztak ki a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében.
   

A versenytörvény szerint a GVH az első alkalommal jogsértő magatartást tanúsító, kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősülő vállalkozások esetében bírság helyett figyelmeztetést alkalmazhat, ha feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható. A GVH tavaly három ügyben élt figyelmeztetéssel: egy utazásszervező vállalkozás megtévesztő hirdetése esetében, egy natúr kozmetikumokat gyártó cégcsoport ügyében, valamint két olyan vállalkozás esetében, amelyek jogsértően reklámoztak szoláriumcsöveket.

(MTI)