Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat (illetve releváns történéseket) mutatjuk be témakörönként csoportosítva:

I. A munkáltató alapvető kötelezettségei

Az Mt. 51.§-ai a munkáltató alapvető kötelezettségeit szabályozzák. Ezen kötelezettségek január 1. napjával kiegészítésre kerülnek. Az Mt. 51.§ (3) bekezdése szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ez a kötelezettség megmarad, s emellett az is lefektetésre kerül, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő- beosztást - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően módosítani. Ezzel összefüggésben pedig különösképpen a méltányos mérlegelés elvére kell figyelemmel lenni, azaz a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat (pld: munkaidő-beosztás, rendkívüli munkavégzés elrendelése)!

II. Várandós, kisgyermekes munkavállalók

Változnak a várandós, kisgyermekes munkavállalókat védő munkavédelmi szabályok is. Az Mt. 60.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A hatálybalépéstől kezdődően erre csak azután lesz lehetőség, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, azaz a munkafeltételek és a munkaidő módosítása nem lehetséges.

E körben kifejezetten felhívjuk a figyelmet arra, hogy várandós munkavállaló felmondási tilalom alatt is áll, mely védelem ebben vagy felmondási korlátozás formájában (a gyermek 3. életéve előtti visszatérés munkába) a kisgyermekes munkavállalókra is kiterjed. A gyermek 3. életéve betöltéséig így a munkavállaló munkaviszonya nem vagy csak az azonnali hatályú felmondás szabályainak az alkalmazásával szüntethető meg. Ezek bíróság előtti megvédése azonban heroikus kihívás. További jogvita forrása, hogy a munkavállalót a munkáltató annak visszatérésre irányuló jelzését követő 30 napon belül nem veszi vissza. Az Mt. ugyanakkor egyértelműen szabályoz abban a kérdésben, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetét és a végét a munkavállaló határozza meg. Amennyiben a munkáltató erre a jelzésre nem reagál, a munkavállalót a 31. naptól kezdődően állásidőre járó bére illeti meg.

III. Megváltozott munkaképességű személyek pótszabadsága

Hozzányúlna a jogalkotó a megváltozott munkaképességű személyeket megillető pótszabadság meghatározásához is. Az Mt.120.§-a jelenleg akképpen rendelkezik, hogy a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár. A feltételrendszert a jogalkotó január 1. napjával megváltoztatja, a pótszabadság mértéke azonban változatlan marad. A jövőben az 5 munkanap pótszabadság a megváltozott munkaképességű munkavállalót illeti meg, melyet a törvény az értelmező rendelkezéseknél fog meghatározni (Mt.294.§). A tervezet alapján megváltozott munkaképességű személynek minősül majd a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki rokkantsági ellátásban részesül.

IV. Nyilvánosságra hozta az NGM a 2018. évre vonatkozó ellenőrzési tervet

A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a 2018. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Ennek ismerete fontos, hiszen ezek a hatósági ellenőrzések fő irányvonalai. A jövő évben érvényesülő sarokpontok ezek lesznek:

Kiemelt figyelmet fordít a felügyelet a munkaerő-kölcsönzés területére, amit a jogkövetés jellemzően alacsony mértéke, illetve a munkabalesetek növekvő száma indokolnak. Az ellenőrzésekre jövőre januártól márciusig, illetve októbertől decemberig lehet számítani.

Továbbra is célkeresztben a mezőgazdasági foglalkoztatás. Az ellenőrzésekre 2018. februárjában és márciusában lehet számítani. A vizsgálatokat a munkaerő-kölcsönzés területéhez hasonló szempontok indokolják.

V.Korhatár előtti ellátások

Itt utalnánk arra is, hogy a megváltozott munkaképességű személyek korhatár előtti ellátása is változhat. Jelenleg a VKF érdekegyeztető fórum keretében tárgyalják a felek a vonatkozó javaslatokat. Amint a javaslatok közül bármelyik elfogadásra kerül, haladéktalanul beszámolunk róla.

Változik a munkavállalói képviselő fogalma, bővebb körben lesz kérhető visszahelyezés

A törvényjavaslat szerint kibővülne a munkavállalói képviselők köre, mely régi szakszervezeti követelés. A hatályos szabályok alapján ugyanis munkavállalói képviselőnek csupán az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője minősülnek. Jövő január 1. napjával ez az érintetti kör  az Mt. 273. § (3)-(4) bekezdése szerinti (védett) szakszervezeti tisztségviselővel egészül ki. A szabályozás ezen változása érinteni fogja a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit is, mivel az Mt. 83.§ (1) (d) alapján a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt indított munkaügyi perben visszahelyezés kérhető, amennyiben a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkavállalói képviselő volt.

Megjelent a 2018. évre szóló munkaügyi ellenőrzési terv is

Az ellenőrzések fókuszában a jelentősen megemelkedett minimálbér, illetve garantált bérminimum megfizetése állnak. Az ellenőrzések fő szezonja 2018. március és április hónapjai lesznek. A hatályos szabályok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál a minimálbér összege havibér esetén 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér esetén pedig 733 forint. A minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 ezer forintra, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél pedig 794 forintra emelkedik. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott  munkavállaló garantált bérminimuma jelenleg havibérnél 161 ezer, hetibérnél 37 020, napibérnél 7410, órabér esetén pedig 926 forint. A garantált bérminimum 2018. január 1-jétől 180 500 forint lesz havonta, heti bérnél 41 500 forint, napi bérnél  8300, illetve órabérnél pedig 1038 forint lesz.

2018. június-július hónapokban az ellenőrzések középpontjában a foglalkoztatás létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségek fognak állni. 2018. szeptember-október hónapokban pedig a mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar célvizsgálatára kerül sor.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a mentesített keretösszeg változna

Visszamenőlegesen módosítaná a jogalkotó a mentesített keretösszeg mértékét is. A módosítás már a kihirdetést követő napon hatályba is lép, és már a 2017. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában is alkalmazható. A jelenleg hatályos Efo tv. 9.§ (2) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (a jövőben a 130%-ának) szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A módosítás elfogadásával a mentesített keretösszeg 100% helyett 130% lesz. Amennyiben ugyanakkor a természetes személy munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét mégis teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó jövedelemrészt kell figyelembe venni.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda