Az igazságügyi miniszter arról beszélt, a nagyobb horderejű törvények komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat, és kérdés, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása milyen tapasztalatokat eredményez a jogalkotónál és a jogalkalmazónál.

Hangsúlyozta: a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és program, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig ennek szellemében igyekezett munkálkodni az elmúlt években.

Elmondta, az új kódexek nemcsak a jogrendszer önmagáért való megújulását célozzák, hanem hozzájárulnak a jogi versenyképesség növeléséhez is. Megítélése szerint a 2018-2022-es kormányzati ciklus egyik vezérmotívuma az igazságügyi tárca szempontjából a versenyképesség lesz.

Ma nem az a kérdés, mennyi idő alatt lehet egy társaságot megalapítani, hanem az, mi történik a likviditási nehézségbe került társasággal, hogyan lehet sikeresen végrehajtani a reorganizációt, illetve mennyire hatékony a csőd és felszámolási eljárás - jegyezte meg.

Szerinte a következő évek jogalkalmazása dönti el ezek a nagyobb horderejű törvények "ércnél maradandóbb" alkotások lesznek-e. Megjegyezte: bizonyos, hogy módosítani kell majd ezeket a törvényeket a gyakorlati tapasztalatok alapján.

A miniszter szólt a tárca "tűzoltó feladatairól" is, a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó jogszabályok megalkotásáról, a Quaestor-törvényről, illetve a migrációs hullámhoz kötődő jogalkotásról.

Trócsányi László hangsúlyozta: alkotmányos dialógusra van szükség a minisztérium és a hivatásrendek között; a jogalkalmazói gyakorlatot mindkét félnek értékelnie kell és ha a joggyakorlat egységessége nem biztosítható, a jogalkotónak jogszabályalkotással kell megoldást találnia.

Kitért az IM szerepére a magyar kormány jogi álláspontjának Európai Bizottság felé való közvetítésében, valamint a magyar állam perbeli képviseletére az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

"Vitáink a szuverenitásról, az alkotmányos identitásunk védelmezéséről, és arról szólnak, hogy az Európai Bizottságnak is a rá vonatkozó jog szerint, a tisztességes eljárás szabályainak betartásával kell eljárnia, ugyanúgy, ahogy a bizottság várja ezt el a tagállamoktól" - fogalmazott.

Trócsányi László kitért arra is, hogy voltak a minisztériumnak eredménytelen vállalkozásai is: nem sikerült például a közigazgatási felsőbíróság, illetve a kincstári jogügyi igazgatóság felállítására vonatkozó elképzelésüket keresztülvinni. Meggyőződése szerint mindkét intézményre szüksége lenne Magyarországnak.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, a 150 évvel ezelőtti kiegyezés nagy jelentőségű volt a magyar jogfejlődésben és a magyar ügyvédi kar kialakulásában.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, volt olyan év, amikor több mint 200 törvény és több mint 1500 rendelet született, és a bankoknak szinte lehetetlen volt ezekhez alkalmazkodni.

Kitért arra, hogy a csődtörvényt 1991 óta évente 2-3 alkalommal módosítják, mára "valódi jogszabályszörnnyé vált". A végrehajtási törvényben pedig azt az előírást kifogásolta, hogy öt árverést kell tartani, amíg a kikiáltási árat száz százalékról lejjebb vihetik, ez pedig akár két évet is igénybe vehet. Felhívta a figyelmet arra, ez kihat a hitelezésre is, a bankok ugyanis óvatosabbá válnak, ha követeléseikhez hozzájutásban nehézségbe ütköznek.

Kiemelte a kiszámítható szabályozás fontosságát, és azt, hogy a szabályozás során a jogalkotó ne részérdekeket képviseljen és ne fojtsa el a fejlődést felesleges adminisztratív korlátozásokkal.

A magyar ügyvédek napját 2008 óta tartják, ahol átadják az ügyvédi kamara díjait is.

(MTI)