Az éjszakába nyúló tárgyalások végén a résztvevők minősített többséggel úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel.

Takács közölte: a magyar kormány a visegrádi országok nevében számos konstruktív javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.

A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért.

Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy ezen módosítás előírásai nem fogják érinteni a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.

A miniszterek arról is megállapodtak, hogy az egyezség létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.

Takács Szabolcs a tanácsülés után elmondta, hogy a visegrádi négyek csoportjának képviseletében az elmúlt hónapok során intenzív tárgyalásokat folytattak, amelyek "eredményeként sikerült elérnünk, hogy a módosítás ne vonatkozzon a valamennyi európai uniós tagállamban jelentős gazdasági szerepet játszó fuvarozói szektorra".

Hozzátette, a kormány érvelése szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. Mint mondta, ezt valamennyi tagállam elfogadta, így a fuvarozók továbbra is változatlan feltételekkel folytathatják tevékenységüket.

"Nagy eredménynek tekintjük, hogy a fuvarozói szektor vonatkozásában addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem érünk el egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára, kiemelve, hogy ezen tárgyalások során a kormány "továbbra is az érintett magyar gazdasági szereplőkkel egyeztetve fogja kialakítja az álláspontját".

Az irányelv módosítását 19 hónapja tárgyalják a tanács különböző szintű ülésein, ami jól mutatja a kérdés összetettségét és a belső piacműködésére gyakorolt hatását - mondta.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos úgy vélekedett, hogy "kiegyensúlyozott kompromisszum" született, mely tisztességes szabályokat teremt minden fél számára.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitter internetes közösségi oldalon üdvözölte az "ambiciózus" egyezséget, amely - mint írta - "több védelmet és kevesebb visszaélést" fog eredményezni.

A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több, az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.

(MTI)