Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) rendelkezéseit a hivatásos sportolókra és edzőkre vonatkozó bevételi értékhatár tekintetében.

Az Ekho tv. módosított 3. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a hivatásos sportoló, illetve edzőfoglalkozást folytató magánszemély az eddigi 125 millió forint bevétele helyett már 250 millió forint bevételére alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerinti adózást, amennyiben az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterhet viselő jövedelmet szerez. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

Az Ekho tv. alkalmazásában

· sportoló az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,

· edző az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya).

A 250 millió forint bevételi értékhatár a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre alkalmazható.

Az ekho alapja a sportolói, illetve edzői tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), akkor a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

A kifizetőt – főszabályként – az ekhoalap összege után 20 százalék ekho terheli, emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas), 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül. A fizetendő közterhek mértéke tehát kedvezően alakul például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetében fizetendő közterhekhez képest, mivel ilyen esetben a magánszemélynek a kifizetett munkabér után 15 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

(Nemzeti Adó- és Vámhivatal)