A házirend szerepe

A gyermek késésének, mulasztásának szabályozása alapvetően intézményi szintű döntést igényel, amelyet a házirendben a megfelelő részletességgel szükséges rögzíteni.

Nemrégiben a sajtó is foglalkozott azzal a felvetéssel, hogy miért csak három napot igazolhat a szülő? Ezzel kapcsolatosan a miniszteri rendelet fentebbi szabályaiból kell kiindulni, azaz abból, hogy a szülő által igazolható mulasztások szabályait – köztük ezek mennyiségét is – helyben, az adott intézmény házirendjében, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell az óvodának szabályoznia. Ennek keretében a belső szabályzatnak kell előírást tartalmaznia például
– a mulasztás kezdetének megfelelő bejelentésére,
– ennek dokumentálására,
– az igazolható napok számára,
– az előírt bejelentési és dokumentálási határidő elmulasztásának következményeire,
– szankcionálására.

A köznevelési jogszabályok tehát semmilyen formában nem tartalmaznak időtartambeli megkötést a szülő által igazolható mulasztás mértékére. Annak számát, időtartamát az óvoda határozhatja meg belső szabályzatában, konkrétan a házirendben, amelynek elfogadásakor, módosításakor – az ágazati törvény 25. § (4) bekezdése alapján – az óvodaszék is kötelező véleményezési joggal rendelkezik, továbbá a házirend nyilvános dokumentum.

Az igazolt mulasztás

A miniszteri rendelet 51. §-a alapján amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Az igazolt mulasztás eseteit a jogszabály meghatározza. E szerint a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
– a gyermek – a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
– a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
– a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

A házirendnek a helyi sajátosságok figyelembe vételével választ kell tehát adnia
– a mulasztás kezdetének megfelelő bejelentésére és
– ennek dokumentálására, valamint
– az előírt bejelentési és dokumentálási határidő elmulasztásának következményeire, szankcionálására.

A helyi szabályozásnak ki kell terjednie az orvosi igazolással kapcsolatos teendőkre is. Az orvosi igazolásban foglaltak olyan orvosszakmai kérdések, amelyek vitatására az óvoda nem jogosult. Ugyanakkor orvosi szempontból is csak arról a tényről, körülményről, állapotról adható orvosi igazolás, amely az egészségügyi, orvosszakmai előírások hatálya alá tartozik. Ennek mérlegelése, eldöntése az orvos szakmai felelősségének a része. Az óvodának természetesen nincs jogosultsága az orvosi igazolásban leírtakat felülbírálni, azokat vitatni. Arra azonban lehetősége van, hogy
– az orvosi igazolás benyújtásával kapcsolatosan határidőt állapítson meg,
– annak elmulasztását szankcionálja,
– az igazolás leadását óvodai ellenjegyzéshez kösse.  

A miniszteri rendelet előírása alapján igazoltnak kell tekinteni a gyermek óvodai hiányzását abban az esetben is, amennyiben azt valamilyen hatósági intézkedés – például rendőrségi, gyermekvédelmi vagy gyámhatósági ügy – indokolja. Ebben az esetben a szülő – amennyiben erre mód van – előzetes bejelentése, valamint az illetékes hatóság hivatalos irata szolgál alapul a távollét igazolásához.

Az egyéb alapos ok körébe minden olyan körülmény beletartozik, amely indokoltan és jogszerűen tartotta távol a gyermeket az óvodai foglalkozástól. Ezen a jogcímen lehet elfogadni például a tetűvel való fertőzöttség megszüntetése céljából való távollétet, természetesen kizárólag a fertőzést megszüntető szer hatóidejének időtartamára. Erről az óvodaorvostól, a védőnőtől, illetve az ÁNTSZ-től kérhető pontos információ.

Az igazolatlan mulasztás és következményei

A miniszteri rendelet 51. § (3) bekezdése alapján amennyiben a gyermek óvodai távolmaradását nem igazolják, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Az igazolatlan mulasztás több szempontból is hátrányos következményekkel jár.
– Ha a gyermek életkora alapján kötelezően vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetőjének – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesítenie kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint
o    illetékes gyámhatóságot és
o    a gyermekjóléti szolgálatot.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, valamint a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
– Ha a gyermek a kötelező óvodai nevelésben vesz részt, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
– Ha a gyermek a kötelező óvodai nevelésben vesz részt, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

Következő számunkban a jegyző feladatainak áttekintésével folytatjuk, szól lesz - többek között - a nyilvántartásról és a figyelemmel kísérésről.