Idénymunka, mint határozott időre létrejött munkaviszony

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról két törvény is rendelkezik. Egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a fenti határozott időre kötendő szerződésnél figyelemmel kell lenni a következő szabályokra:

· Érvénytelen a mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.

· A felek a fennálló munkaszerződést mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka meghatározása

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény meghatározza továbbá, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mezőgazdasági idénymunkának, illetve turisztikai idénymunkának minősülnek.

A törvény alapján mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Az idénymunka esetén fizetendő minimálbér és annak közterhe

Az idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 87 százaléka jár, amely 2017-ben:

- 623 forint/óra (minimálbér 85 százaléka),

- 806 forint/óra (garantált bérminimum 87 százaléka).

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint/nap közterhet fizet. Ezen közteher megfizetésével nem terheli

- a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

- a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Fontos megjegyezni, hogy mezőgazdasági és turisztikai idénymunkából származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa a 2017. évben szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatott idénymunkás esetén átlagosan napi 5.870 forint, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott idénymunkás esetén átlagosan napi 7.410 forint.

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződés

A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.

Ugyanakkor a feleknek lehetőségük van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. A nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka vállalása céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

Fontos megjegyezni, hogy az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.

Idénymunkát végzők szabadsága és bérpótlékai

Az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munka Törvénykönyve 122–124. §-aiban, 126–133. §-aiban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében idénymunka esetén többek között

- nem alkalmazható a szabadság több részletben történő kiadása;

- keresőképtelenség esetén nem jár betegszabadság; és

- nem jár a szülési szabadság, és a gyermek gondozása, vagy hozzátartozó ápolása, illetve tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat idejére a fizetés nélküli szabadság.

Az idénymunkát vállalók jogosultak szabadságra. Egy 50 éves idénymunkásnak például a Munka Törvénykönyve alapján egy évre 30 nap szabadság járna. Tekintettel azonban arra, hogy adott munkáltatónál 120 napot nem haladhatja meg a foglalkoztatása, így folyamatosan

ugyanannál a munkáltatónál 120 nap ledolgozása esetén a fenti munkavállaló (kerekítve) 10 nap szabadságra jogosult.

A Munka Törvénykönyve 139–145. §-ai rendelkeznek a bérpótlékokról, amelynek rendelkezéseit az idénymunka vállalása esetén is alkalmazni kell. Erre tekintettel az idénymunkás többek között jogosult rendkívüli munkavégzés (túlóra) esetén 50 százalékos bérpótlékra, munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlékra.

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentése

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:

- a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül),

- 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül).

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:

- a munkavállaló neve,

- a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,

- a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

- az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági és turisztikai idénymunka vállalására irányul,

- a munkaviszony napjainak száma.

Milyen ellátásra jogosult az idénymunkás?

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát vállalók az alábbi három ellátásra jogosultak:

- nyugellátásra jogosultak, melynek alapja napi 500 forint közteherfizetés esetén 1.370 forint/nap;

- baleseti egészségügyi szolgáltatásra is jogosultak, vagyis, ha a munkavállalók idénymunka végzése közben balesetet szenvednek, akkor a balesetből eredően baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphatnak, valamint

- jogosultak álláskeresési ellátásra.

A mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások ugyanakkor nem jogosultak például a keresőképtelenség esetén táppénzre, vagy gyermekvállalás kapcsán csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, továbbá nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük. Ennek következtében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik

- legalább egy éve magyar lakcímmel rendelkeznek, és

- nincs az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában foglalt biztosítási jogviszonyuk, valamint

- az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.

A fenti esetben köteles a mezőgazdasági illetve a turisztikai idénymunkás – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7.110 (napi 237) forint.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettségnél ki kell tölteni a T1011-es nyomtatványt, amelyet a lakóhely szerinti adóhivatalhoz kell benyújtani. Az adóhivatali ügyintézéshez a fenti nyomtatványon túl szükséges

- személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány),

- lakcímkártya,

- adóigazolvány, TAJ kártya.

Ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás is szükséges.

Dr. Radics Zsuzsanna
társadalombiztosítási szakértő