Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-tv.) 28. § (1) bekezdés f) pontja szerint egyéb jövedelemként adóköteles. A támogatói adomány címén megszerzett jövedelem után nem kell adóelőleget fizetni az Szja-tv. 46. § (2) bekezdése alapján. Az adományt terhelő adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a jövedelmet szerző magánszemélynek megfizetnie.

A támogatói adomány után 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho-tv.) 3. §-ának (1) bekezdése alapján.

Főszabály szerint a 22 százalékos egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni, és így – az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján – a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 82 százaléka után kell megfizetni. Ha azonban a magánszemély részére az egészségügyi hozzájárulást megtérítették, akkor az egészségügyi hozzájárulás alapja az egyéb jövedelemnek minősülő összeg.

Az Eho-tv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az önkéntes biztosító pénztárba fizetett támogatói adományt terhelő egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a munkáltató átvállalhatja a munkavállalótól. Az átvállalt összeg kifizethető készpénzben vagy átutalható a munkavállaló bankszámlájára. Egyéb dokumentációként egy megállapodás lehet szükséges a munkáltató és a munkavállaló között az átvállalásról.

Az átvállalt összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a munkavállalónál, annak valamennyi adó- és járulékkötelezettségével együtt. Ennek megfelelően az átvállalt összeg után terheli:
•    a munkáltatót a 22 százalék szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás;
•    a munkavállalót a 15 százalék személyi jövedelemadó, a 10 százalék nyugdíjjárulék, illetve a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.

A gyakorlati életben – jellemzően – a munkáltatók oly módon vállalják át a munkavállalót terhelő kötelezettséget, hogy további teher ne háruljon a munkavállalóra. Amennyiben a munkáltató oly módon kívánja a támogatói adományt terhelő egészségügyi hozzájárulás összegét átvállalni a munkavállalótól, hogy azzal kapcsolatban a munkavállalónak ne keletkezzen további adó- és járulékterhe, akkor az átvállalt összeget „felbruttósítva” kell megtéríteni.

A jelenlegi adó- és járulékterhek mellett megállapítható, hogy amennyiben 100 egységnyi kiadást szeretne a munkáltató a munkavállalótól átvállalni, és célja, hogy a munkavállalónak ne keletkezzen adó- és járulékterhe, akkor „felbruttósítás” után kb. 150 egységnyi bruttó összeget kell elszámolni. 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő