A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, amely az eljárás második szakasza.
    

A jogszabály megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek. A bizottság azonban úgy véli, hogy ez ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, illetve a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós joggal, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.
    

Brüsszel korábban azt közölte, hogy a szabályozás nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. Mint akkor írták: a tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet.
    

Magyarországnak két hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
    

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat indoklásában azon véleményének adott hangot, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.

(MTI)