A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst. tv.) rendelkezik a családi pótlékra jogosultak köréről és a jogosultság feltételeiről. A családi pótlék lehet nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás, attól függően, hogy a gyermek tankötelezett-e, illetve hány éves.


A Cst. tv. főszabálya szerint ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő (tehát az anya és apa egyaránt) igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Így két gyermek esetén például az is lehetséges, hogy az egyik gyerek után az anya, a másik után az apa igényli az ellátást. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.


Gyakori azonban, hogy a szülők nem élnek együtt, elváltak vagy csak a házassági életközösség szűnt meg közöttük. A Cst. tv. korábbi 9. § (4) bekezdése kimondta, hogy – a főszabálytól eltérően – amennyiben jogerős bírósági döntés – ideértve az egyezséget is – alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50 százalékos arányban, mindkét szülő jogosult.


2017. január 1-től azonban jogerős bírósági döntés nélkül is kérhetik a külön élő szülők a családi pótlék 50-50 százalékos arányban történő megosztását, ha gyermeküket időszakonként felváltva gondozzák, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. A megosztáshoz közösen aláírt kérelem és a szülők nyilatkozata szükséges, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak. Tehát ma már a bíróság döntése helyett elegendő az elvált, vagy külön élő szülők megegyezése is.



dr. Futó Gábor
ügyvéd, TB szakértő