Az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, ám a korábban létrejött jogviszonyok esetében számos területen még évekig, esetenként akár évtizedekig is a régi kódex rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyenek lehetnek például egyes dologi jogi ügyletek vagy hosszabb idejű szerződések. Az új Ptk. hatályba lépése után három évvel a Kúriára érkező ügyek nagyobb része még a régi törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását igényli - fűzte hozzá a szakember.
    

Sok idő kell még ahhoz, hogy az új Ptk. "bejáratódjék" - fogalmazott.
    

Annak érdekében, hogy ez minél zökkenő mentesebb legyen, bírákból álló önkéntes szakmai csoportok vizsgálják az új rendelkezések, jogintézmények alkalmazását a bírói gyakorlatban, a joggyakorlat fejlődése, egysége szempontjából figyelemreméltó ítéleteket.
    

A feladat jellegéből adódóan nincsenek határidők. A legfontosabb, hogy az új Ptk. alkalmazása nyomán az alsóbb fokú bíróságokon országszerte jelentkező jogértelmezési nehézségek, az eltérő vagy ellentétes joggyakorlat minél hamarabb napvilágra kerüljön, és így, ha kell, olyan fórumok is foglalkozhassanak vele, amelyek érdemben tudják kezelni a problémákat. Ha indokolt, akkor joggyakorlat-elemző csoport, a Kúria polgári kollégiuma vagy akár jogegységi tanács elé is utalhatók a munkacsoportokban felvetődött kérdések - mondta a kúriai bíró.
    

Az új Ptk. joggyakorlatát vizsgáló bírói munkacsoportok Darák Péternek, a Kúria elnökének kezdeményezésére alakultak meg tavaly. Az öt csoport munkájában kilencven bíró vesz részt, és mind a négy bírósági szint, a járási, illetve kerületi bírósági, a törvényszéki, a táblai és a kúriai is képviselteti magát. Van személyiségi jogi, család- és öröklési jogi, dologi jogi, a szerződések jogával és a jogi személyekkel foglalkozó csoport is, amelyek munkáját kúriai bírák, illetve főtanácsadók koordinálják - mondta Kovács Zsuzsanna.

(MTI)