Ügyfelünk egyik partnere számára kért segítséget, aki egészségügyi eszközöket forgalmaz. Speciális esete van, mert üzlethelyiséggel nem rendelkezik az értékesítés előadások és bemutatók során történik. Fontos kérdés, hogy ilyen esetben kötelező – e a pénztárgépek használata, vagy elegendő e a korábbi szabályozás szerinti nyugtakibocsátás abban az esetben ha a vevő nem kér számlát az eszközről?

Leipán Tibor szakértőnk válasza alapján a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. sz. melléklete (pénztárgép rendelet) részletezi azokat a tevékenységeket, amelyek során az adózó pénztárgép használatára kötelezett. Kivételként azok a tevékenységek szerepelnek melynek során az értékesítés nem nyílt árusítást végző üzletben vagy bemutatóteremben folyik. Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény rögzíti, melynek alapján üzletnek minősül bármely olyan épület, épületrész, raktár lehet, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Esetünkben viszont bemutatóteremben folyik a nyílt árusítás (forgalmazás) ebből következően a tevékenység pénztárgép köteles tevékenység. Az Áfa-tv. 166. § (2) bekezdése lehetőséget ad az adóalanynak, hogy nyugta helyett számlát bocsásson ki, és ezzel mentesüljön a külön jogszabályban előírt pénztárgép-használati kötelezettség alól. Ez viszont annyit jelent, hogy az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdésének b) pontja és a 166. § (1) bekezdése szerint a nyugta-kibocsátási kötelezettséget keletkeztető valamennyi értékesítés esetében az adóalany pontosan tudja a vevő nevét és címét, az Áfa-tv. számlára vonatkozó 169. § e) pontja szerint a kötelező adattartalmat.

Ez annyit jelent, hogy valamennyi esetben kivétel nélkül számlát kell az adóalanynak kibocsátani, még magánszemélyek esetében is, rögzítve azok adatait. Ha esetlegesen a magánszemély nem lenne hajlandó megadni a számlázáshoz szükséges adatokat, akkor az adóalany kötelezetté válik a pénztárgép használatára.

Amennyiben viszont az adóalany a továbbiakban is pénztárgép használata helyett számlát kíván kibocsátani az előzőekben ismertetett feltételek alapján, akkor figyelemmel kell lennie a 2015. január 1-jét követő rendelkezésre is, amely a következőt rögzíti:

Minden pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás, amely online pénztárgépes nyugtaadás helyett számlát bocsát ki, köteles azokról havonta, elektronikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

Ez a változás érvényes azokra is, akik az adatszolgáltatási kötelezettség alól korábban mentesültek, akik már az online pénztárgépek bevezetése előtt is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek.

Az adózónak a kibocsátott számlák adatait havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikusan kell beküldenie a Nemzeti Adóhivatalnak (NAV). Az adatbejelentést – a számlakibocsátás időpontját, mint rendező elvet figyelembe véve – napi bontásban kell elkészíteni, az adatszolgáltatási kötelezettség viszont csak a 2015. január 1-jétől kibocsátott számlákra vonatkozik.

Mulasztás, illetve késedelmes teljesítés esetén magánszemély esetében 200 ezer, társaságoknál pedig 500 ezer forint összegig terjedő bírságot kaphat az érintett.

Nem rendelkezik nálunk még előfizetéssel, de szeretne kérdésére szakértőinktől azonnal választ kapni?

Próbálja ki 10 napig díjmentesen Jogkövető Prémium tudásbázisunkat és kérdezzen tanácsadóinktól adózási, számviteli vagy munkaügyi témakörben személyesen is!  KATTINTSON IDE >>>>>>>>>