Hozzátette: a világban naponta 140 sikeres támadást hajtanak végre a legkülönbözőbb rendszerek ellen, így a NATO ellen indított havi 500 informatikai támadás viszonylag alacsony.

Ismertette: "lopakodó" típusú támadások esetén az informatikai rendszerekre feltett programok "kiszippantják" az adatokat a rendszerből, akár hosszú éveken keresztül. A kiberbiztonsági szakértőknek éppen olyan védelmi rendszerek kiépítése a feladatuk, amelyek észreveszik a nem normális működésre utaló furcsa jeleket, és ezután már lehet védekezni a támadások ellen.

A szakember ugyanakkor megjegyezte: kiberbiztonsági szempontból óriási gond, hogy nagyon nehéz egy-egy véghezvitt kibertámadás pontos felderítése. Nem feltétlenül lehet azonosítani a támadókat, mivel jól el tudják rejteni nyomaikat az interneten, ezért népszerűek a kibertérben történő támadások. Hiába sikerül például megállapítani honnan támadták meg a rendszert, Keleti Arthur szerint nagyon valószínű, hogy a hekkercsoport nem onnan való, ahonnan a kibertámadás fizikailag érkezett. Továbbá hiába találják meg a hekker valamilyen nyomát, abból még nem lehet megmondani, ki volt a támadó. 

A szakember az átlag felhasználónak elsősorban azt tanácsolja, hogy az alapvető intézkedéseket tegye meg, tehát vírusvédelem, személyi tűzfal, behatolásvédő nélkül kitenni az internetre egy számítógépet tilos - hangsúlyozta. Továbbá érdemes bonyolult jelszavakat használni, illetve jelszókezelő alkalmazásokat igénybe venni, összességében pedig biztonságtudatosan kell gondolkodni - mondta.

(MTI)