Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 78 törvény (a továbbiakban: Étv.) tartalmazza azon jogintézmények megnevezését, melyek a településrendezési feladatok megvalósítását biztosítják. Ilyen jogintézmény pl. az építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, az elővásárlási jog, a kisajátítás, a helyi közút céljára szolgáló lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések, továbbá a településképi véleményezési és bejelentési eljárás. Az Étv. egyrészt felhatalmazta a kormányt, hogy a településkép véleményezési és településképi bejelentési eljárásra határozza meg a vonatkozó jogszabályokat, másrészt a települési önkormányzatokat, hogy a szükséges önkormányzati rendeleteket alkossa meg.

 

E felhatalmazásra alkották meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletet. E rendelet részletesen tartalmazza a két jogintézményhez kapcsolódó eljárási szabályokat, illetve azt, hogy milyen dokumentációt kell benyújtani.

 

Az önkormányzatok szintén megalkották a településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a helyi kötelezés, továbbá az önkormányzatok településrendezési szabályait külön-külön  önkormányzati rendeletekben.

 

Az új településkép védelméről szóló 2016. évi 74. törvény (a továbbiakban: törvény) viszont már lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván, ezzel több önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezések kerülhetnek egy településképi rendeletbe.

 

A törvény célja az építési beruházások minél jobb támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy

a) már ne külön-külön, hanem egy önkormányzati rendeletben legyenek egyértelműen megállapítva a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

 

A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének (figyelembe véve az építészeti, táji érték és az örökségvédelem szempontjait) megőrzését vagy kialakítását jelenti.

 

A településkép védelmét a települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (önkormányzat) önkormányzati (településképi) rendeletben

-  településképi követelmények meghatározásával,

-  településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

-  önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával biztosítja.

 

A törvény ki is jelenti, amit az Étv. nevesít is, hogy a településképi követelmények az Étv. településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

 

A településképi követelmények és azok meghatározása

Az önkormányzati településképi rendelet

-  az építési tevékenységgel érintett építmények (beleértve a sajátos építményfajtákat is) településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,

-  a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre,

-  az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,

-  a reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó

településképi követelményt tartalmazhat.

 

A településképi rendelet követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – nem a törvény, hanem kormányrendet fogja meghatározni. 

 

Ahhoz, hogy a településképi rendelet szakmai megalapozása minél jobb legyen, az önkormányzatok részre úgynevezett településképi arculati kézikönyv (kézikönyv) készül. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyvnek fel kell tárnia és ismertetetnie kell a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv tartalmi elemei szintén kormányrendeleti szinten lesznek meghatározva.

 

A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.

 

A törvény azt mondja, hogy a kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni.

 

A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

 

Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége.

 

A tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. A kivitelező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. Az építtető mentesül az egyetemleges felel ősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

 

A világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell.

 

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

 

Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát az önkormányzat által majdan elfogadott településképi rendelet fogja meghatározni.

 

Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök

 

A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását – a hatósági eljárásoktól független – önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő.

 

A településkép védelme érdekében

a) az önkormányzatnak tájékoztatást kell adnia és szakmai konzultációt biztosítania a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,

b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (településképi véleményezési eljárás),

c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (településképi bejelentési eljárás),

d) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki.

 

A b)-d) pontjában szereplő településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, a részletes szabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza.

 

Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

 

A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt.

 

A polgármester a véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester a 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

 

A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében a polgármester – az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.  A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a településképi követelmények érvényesítése, az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése. A tervtanácsokra vonatkozó szabályozást a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) kormányrendelet tartalmazza.

 

Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le a településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

 

A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók.

-  Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

-  Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

 

A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településképi érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.

 

A helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet (az előző bekezdésben foglaltak kivételével) 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.

 

Fontos, hogy a törvény hatályba lépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni. A törvény 2016. június 23-án lett kihirdetve és az azt követő 30. napon (2016. július 23-án) lépett hatályba. Az új törvény hatályon kívül helyezte az
Étv.-ben a településképi véleményezési és a településképi bejelentésre vonatkozó szabályozást, valamint az ehhez szükséges felhatalmazást is.

 

Ennek megfelelően már az új törvényben találhatóak meg azok a felhatalmazások, melyek a kormány és az önkormányzatok részére megadják a felhatalmazásokat.  Sajnos (a kézirat leadásakor) még e rendeletek az új részletszabályokról, az eljárásról és a kézikönyvről nem jelentek meg. A törvény átmeneti szabálya kimondja, hogy az önkormányzatok által hozott és jelenleg hatályos szabályokat – ha az új településképi rendeletüket megalkotják – már nem lehet alkalmazni.

 

Jelezzük, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá az Étv. 33/A. §-ban foglalt egyszerű bejelentési eljárás. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó részletszabályok a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendeletben találhatóak meg.

dr. Papp Ferenc

az NFM szakértője