SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználási lehetősége 2014-től kiegészült a lakáscélra felvett hitel törlesztésével, visszafizetésével, így megnyílt annak a lehetősége, hogy a munkáltatók szélesebb körben alkalmazzák ezt az adómentes juttatási formát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az új lehetőséggel nem nagyon élnek a munkáltatók, melynek oka – nagy valószínűséggel – a juttatás adómentes elszámolásának feltételeként előírt számtalan adminisztrációs szabály. Cikkünkben a lakáscélú munkáltatói támogatás szabályait rendszerezzük azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyük az előírásokat, megkönnyítve ezzel az adómentes juttatás lehetőségének kihasználását, különös tekintettel arra, hogy a 2016 júniusában elfogadott törvénymódosítások egyszerűsítették is és szigorították is a támogatás szabályait.
KI JOGOSULT AZ ADÓMENTES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSRA?
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást a munkáltató nyújthatja a munkavállaló részére. Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben foglalkoztatott, határozatlan vagy határozott idejű a munkavállaló munkaviszonya.
MILYEN CÉLOKRA NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra adható, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Az Szja-tv. rendelkezése alapján lakáscélú felhasználás:
• a lakásvásárlás;
(Lakásvásárlásnak minősül a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is).
• a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
• a lakásbővítés;
(Lakásbővítésnek minősül a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése.)
• a korszerűsítés;
(Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. Figyelem! 2016. augusztus 1-jétől már nem feltétel, hogy a korszerűsítési munkákhoz kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.)
• az akadálymentesítés;
(Akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson. )
• a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése;
• a lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése.
(Lakáscélú hitel törlesztésének, visszafizetésének minősül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetése. Hitelhez kapcsolódó más kötelezettség lehet különösen a kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja.)
MIT JELENT A MÉLTÁNYOLHATÓ LAKÁSIGÉNY MINT TÁMOGATÁSI FELTÉTEL?
A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző vagy együttlakó családtagok számától, valamint a lakószobák számától függ.
Figyelem!
A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályainak alkalmazásakor a méltányolható lakásigény meghatározását 2016. augusztus 1. napjától nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, hanem az Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza.
Az új szabályozás szerint a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költöző, együtt lakó családtagnak minősülnek – jövedelemtől és életkortól függetlenül – a támogatást igénylő munkavállaló Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
A méltányolható lakásigény mértéke:
• egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
• három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
A méltányolható lakásigény megállapításakor lakószobának minősül az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglevő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
Fontos!
A 2016. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezések szerint részben kedvezőbb, részben kedvezőtlenebb szabályok érvényesek a méltányolható lakásigény meghatározására. Kedvezőbb például azért, mert a méltányolható lakásigény három személy esetén korábban legfeljebb három és fél lakószoba volt, az új szabályozás szerint viszont legfeljebb négy lakószoba lehet. Viszont kedvezőtlenebb azért, mert például korábban a 6 négyzetmétert meghaladó, de 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű szoba fél lakószobának minősült, az új szabályozás szerint a 8 négyzetmétert meghaladó szoba már egy lakószobának minősül. És kedvezőtlenebb az új szabályozás azért is, mert a kormányrendelet szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehetett venni.
MEKKORA ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS ADHATÓ ADÓMENTESEN?
A lakáscélú munkáltatói támogatás a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, legfeljebb 5 millió forintig adható adómentesen. Az 5 millió forintos összeghatárba bele kell számítani a folyósítás évét megelőző négy évben a támogatást nyújtó munkáltató, valamint a korábbi munkáltató(k) által nyújtott adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás összegét is.
A korábbi munkáltató(k)tól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.
MILYEN IGAZOLÁSOK SZÜKSÉGESEK A TÁMOGATÁS ADÓMENTES ELSZÁMOLÁSÁHOZ?
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes elszámolásához – a tartalmi feltételek teljesítésén túl – szükséges az is, hogy a munkáltató rendelkezzen az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározott igazolásokkal.
A szükséges igazolások:
1. a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban kincstár) által kiállított igazolás;
2. a magánszemély saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok, melyek szükségesek
o a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolásához;
o a támogatás összegszerűségének való megfelelés igazolásához;
o a támogatás lakáscélú felhasználásának igazolásához;
3. a korábbi munkáltató(k)tól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegéről szóló igazolás, melyet vagy a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy a munkavállaló nyilatkozata igazolhat.
A magánszemély saját lakásával összefüggő körülmények fennállását főszabály szerint a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a szükséges okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti. A munkáltató a hitelintézettel/kincstárral külön megállapodást köthet, mely szerint a saját lakással összefüggő körülmények vizsgálatát a hitelintézet/kincstár végzi. Ilyen esetben a magánszemély saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok helyett elegendő a hitelintézetnek/kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolása.
A munkáltatónak a saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
A munkavállaló – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratokat, bizonylatokat:
• lakásvásárlás vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig (munkáltatói döntés alapján május 31-éig),
• lakás építése, építtetése, bővítése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig (munkáltatói döntés alapján május 31-éig)
köteles átadni a munkáltatónak, illetve a munkáltató és a hitelintézet/kincstár közötti megállapodás esetén a hitelintézetnek/kincstárnak.
A támogatás adómentességének elbírálásához szükséges okiratoknak, bizonylatoknak
• lakásvásárlás vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig,
• lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése és akadálymentesítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig
kell a munkáltató rendelkezésére állnia.
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
További hírek
Menetlevél elvesztésének következményei
Letiltás jutalékból
Emelkednek a közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételei
Megváltozott a környezetkímélő gépkocsi fogalma
Bizonylati fegyelem-felmerülő kérdések
Tartozások behajtási sorrendje
Változások az alanyi adómentességben: Mit hoz 2025 a kisvállalkozásoknak?
Új szabályok az etikai eljárás szabályaiban
Az örökbefogadói díj a társadalombiztosítás rendszerében
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR