Hozzátette, a hatékonyságot jelzi, hogy a tavalyinál 11 százalékkal kevesebb, 17 600 utólagos ellenőrzés volt. Egy revizor átlagosan 115 millió forint adókülönbözetet tárt fel - ismertette. Hangsúlyozta, az adózók meghatározó része jogkövető ma Magyarországon, ők az első fél évben több mint 6000 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe.
    Mint mondta, nem szeretnék a jogkövető adózókat "zaklatni". A célzott kiválasztást akkor tudják megvalósítani, ha a kockázatelemzés valós idejű adatokra épül, amit segít az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, a tételes áfa bevallási rendszer és a nemzetközi információcsere – tette hozzá a helyettes államtitkár.
    Beszámolt arról is, hogy megkezdték a weboldalt működtető szálláshely-közvetítőkhöz kapcsolódó ellenőrzéseket is az ingatlant adófizetés nélkül bérbeadók kiszűrése érdekében. Májusban egy közvetítő portálon mintegy 5200 bérbeadó csaknem 8300 ingatlanát vizsgálták, a bérbeadók közül 3925-en voltak jogosultak a szolgáltatásra. A helyettes államtitkár elmondta, felhívják a nem adózók figyelmét kötelezettségükre, aminek ha nem tesznek eleget, ellenőrzésre számíthatnak. Az ellenőrzések fókuszában az áfa és a foglalkoztatáshoz köthető adók és járulékok vannak - mondta, hozzátéve, a költségvetési bevételek 27 százaléka származik áfából, harmada a foglalkoztatáshoz köthető személyi jövedelemadóhoz és társadalombiztosítási járulékokhoz köthető. Az utólagos adóellenőrzések kétharmada áfára vonatkozott, az ellenőrzések fele irányult erre az adónemre – ismertette. A sajtótájékoztató írásos anyaga szerint a kifejezetten áfaellenőrzésként indított, kiutalás előtti 2 813 adóellenőrzés 84,5 százaléka zárult megállapítással, 23,2 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárva fel. A 12 712 utólagos ellenőrzés 59,4 százaléka zárult megállapítással, 313 milliárd 900 millió forint nettó adókülönbözettel.
    Tamásné Czinege Csilla elmondta, a kiválasztás eredményességét mutatta, hogy a kiutalás előtti ellenőrzéseknél 85 százalékos a megállapítási arány, míg az utólagos ellenőrzéseknél 60 százalék. Ellenőrzéseknél csaknem 25 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg a revizorok az első hat hónapban, átlagosan 5 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.
    A helyettes államtitkár szerint a legtöbb visszaélés a láncolatos csaláshoz és a fiktív számlákhoz kapcsolódott, a problémás területek a fakereskedelem, a kávé, csokoládé és más élelmiszeripari termékek, szolgáltatások közül a szoftverfejlesztés, az építőipar  és a fuvarozás volt. Az ekáer adatok felhasználásával mintegy 5900 ellenőrzés során több mint 16,2 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a hatóság.     Tamásné Czinege Csilla elmondta, az online pénztárgépeknél a jogkövetés fokozására új módszer volt az adózók tájékoztatása arról, hogy eltérés van a pénztárgép által és az adózó bevallásában szereplő adatok között. Az eredmény meghaladta a várakozásokat, az adózók többsége pótolta a bevallást, és volt, aki a pénztárgép által mutatott forgalom feletti összegű adót vallott be – mondta. A pénztárgépadatok felhasználásával 340 adóellenőrzés volt, amelyek 87 százaléka zárult megállapítással, összesen 940 millió forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak – szerepel a sajtóközleményben.     Tamásné Czinege Csilla elmondta, a székhely és illetékesség-váltó adózók is fókuszba kerültek a kockázatkezelés alapján, mert gyakran a változás oka, hogy hátráltassák az ellenőrzést. Az első fél évben több mint 10 ezer adózó váltott székhelyet, jellemzően a fővárosba és Pest megyébe települtek át. A kiválasztás hatékony volt, az utólagos vizsgálatok 92 százalékban zárultak megállapítással, a revíziók során több mint 10 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg a NAV – ismertette. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország élen jár az adatcserékben, a nemzetközi jogsegély keretében csaknem 1500 megkeresést küldött a NAV külföldre, legtöbbször Szlovákiába, Németországba, Romániába és Olaszországba, többségében áfát érintően. A többoldalú ellenőrzésekben főként a gépjárműiparra fókuszáltak – tette hozzá.
    Kitért arra is, hogy a multinacionális cégek ellenőrzésél a transzferár állt a fókuszban, a vállalatok alapvetően jogkövetők. A hatóság tapasztalatai szerint probléma a szokásos piaci ár meghatározásában szokott előfordulni. Az első hat hónapban 18 milliárd nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok ezeknél a vállalatoknál.

MTI