A mulasztási bírsággal összefüggésben az Art. (adózás rendjéről szóló törvény) már csak az adózó felelősségét állapítja meg, a könyvelők mulasztási bírság felelősségét megszüntették. Annak ellenére azonban, hogy a törvény az adózót nevezi meg közvetetten, a könyvelő is felelős az adózó mulasztási bírságaiért, mert abban közvetve és közvetetten részt vesz.

Amikor a könyvelő a könyvelői szerződést megírja az ügyféllel, minden esetben a szerződésben foglaltak határozzák meg a felelősségét. A konzervatív könyvelői szerződés kizárólag a könyvelő részére hozott anyag kontírozását és könyvelését jelenti, valamint a hozott anyagból megállapított hiányosságokra és egyéb szabálytalanságokra utaló információ közlését az adózóval. Ettől függetlenül az adózók azt várják el a könyvelőktől, hogy mindenben segítsék a munkájukat és mindenben ott álljanak mögötte. De a könyvelők nagyon sok adózóval állnak kapcsolatban, nagyon sok a határidő, számtalan bevallást kell készíteni, így gyakran előfordul, hogy a munka forgatagában elfeledkeznek bizonyos dolgokról. Ilyenkor kerülhet sor arra, hogy ha az adózó mulasztási bírságot kap, mert a bevallás nem ment be határidőre, felháborodva hívja a könyvelőjét, holott a könyvelő lehet, hogy csak 19-én kapta meg az iratokat, és közben még öt másik cégnek is könyvel és nem sikerült beküldenie a bevallást 20-án éjfélig. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a könyvelő lepapírozza magát. Ha az ügyfél az adóbevallást nem küldi be időben, csak úgy tudja elkerülni a felelősségre vonást, ha az adózónak pontosan leírja, ez miért nem tudott megtörténni.
    
Be nem jelentett foglalkoztatottak

A be nem jelentett alkalmazott vagy foglalkoztatott miatt megbüntetik az adózót. Ha az ügyfél úgy foglalkoztat alkalmazottat egy közértben, hogy nem jelenti be, és a könyvelő nem tud róla, a mulasztási bírságot áttételesen sem lehet a könyvelőre hárítani. Viszont ha a könyvelő tud arról, hogy az adózó bejelentetlen dolgozót foglalkoztat, a mulasztási bírságot nem tudja kivédeni.

Ha a könyvelő a bankszámlát nem könyveli le, mert úgy gondolja, hogy az adózónak olyan bevételei érkeznek a bankszámlájára, amiről nem hozott számlát, ráadásul így adta be a beszámolóját is év végén, megállapítható a könyvelő felelőssége, hiszen a bankszámla a rendelkezésére állt. Ekkor a hiányzó összegekről be kell kérnie a bizonylatokat az ügyféltől. Ha erre nem reagál, a megbízást tanácsos felmondani, mert ezek olyan fiktív pénzek, amivel kapcsolatban a későbbiekben bármivel megvádolhatják a könyvelőt, ez már túlmegy az Art. Biztonsági szabályán.

Hibásan benyújtott adóbevallás

Hibásan benyújtott adóbevallás esetén ha a könyvelő hibázik, a mulasztási bírságot az ügyfél ráterhelheti. Nem igazán vannak perek a könyvelő és az ügyfél között, mert ha a könyvelő hibázik, akkor vagy megtéríti a kárt, vagy valamilyen módon megegyeznek.

Nagy problémát okozhat, ha a könyvelő tárhelyére elhelyeznek egy iratot, amiről ugyan a könyvelő kap értesítést, de nem nyitja ki, vagy elsikkad a tárhelyen lévő levelek között. Ha például a könyvelő fizetési kedvezményt nyújtott be elektronikusan az adózójának, mert a költségvetésbe nem tudta befizetni a folyószámláján lévő összeget, az adóhatóság pedig elhelyezte a tárhelyére az adózót hiánypótlásra felszólító levelet, de a könyvelő ezt nem olvasta el és ügyfélkapuval csak ő rendelkezett, így az adózó a hiánypótlásról nem szerzett tudomást és inkasszóval leemelték számlájáról a tartozást, egyértelmű, hogy a könyvelő kárt okozott.

Kinek az ügyfélkapuját használja a könyvelő?

Van olyan könyvelő, aki az ügyfél ügyfélkapuját használja, de célravezetőbb, ha a könyvelő magának és az ügyfelének is nyit ügyfélkaput, hogy mindketten pontosan értesüljenek a hivatalos értesítésekről. Az Art. alapján az adózó is felelős a cég adóügyeiért, így a könyvelő meg tudja osztani a felelősséget, hiszen a tárhelyen elhelyezett iratokat az ügyfél is látja.
A képviselet szólhat kizárólag elektronikus ügyintézésre, de szólhat adóhatóság előtti képviselet ellátására is. Mindig a könyvelőnek kell eldöntenie, mekkora felelősséget vállal, ha állandó meghatalmazással látja el az adózó képviseletét, minden ügyben neki kell eljárnia. Erre a legjobb megoldás, ha az elektronikus ügyintézésre ugyan bejelentkezik, de egyéb ügyekben eseti meghatalmazással jár el.

MP