Azért lobbizik az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, hogy a pénztári juttatásokat emeljék ki a cafeteriából, és önálló címen kezeljék, vagy pedig növeljék az egyéni befizetések adókedvezményét a jelenlegi 20-ról 30 százalékra, hátha ezzel kompenzálni lehet a kieső munkáltatói hozzájárulásokat.

Ez érthető, hiszen a pénztárak nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek a cafeteria-rendszer tervezett átalakításával. A kasszákba érkező munkáltatói hozzájárulások adóterhe ugyanis jövőre az eddigi 34,5 százalékról 50 százalék közelébe emelkedik. Ezzel szemben továbbra is kedvezményes feltételekkel juthatnak hozzá a munkavállalók az azonnal elkölthető SZÉP-kártyás juttatáshoz, sőt újabban már készpénzhez is évi 100 ezer forint értékben.

A munkáltatói befizetések elmaradása súlyos problémákat okozna a kasszáknál. A jegybank adatai szerint ugyanis az önkéntes nyugdíjkasszák tagdíjbevételének több mint egyharmada, az egészségpénztárak tagdíjbevételének pedig csaknem a kétharmada munkáltatói befizetésekből származik. Márpedig a pénztárak a frissen beszedett tagdíjakból élnek, ezekből vonhatnak el a működésük fedezésére egy meghatározott összeget. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál évente az első 10 ezer forintnyi befizetett tagdíjból legfeljebb 1000 forintot, az afölötti befizetésekből pedig maximum 6 százalékot tarthatnak meg. Az egészségpénztárak legfeljebb 10 százalékot vonhatnak le a tagdíjakból. Emellett a működési alapot ki lehet még egészíteni a nem fizető tagok egyenlegéből is, a pozitív hozam terhére a minimális tagdíjnak megfelelő működési díjat levonhatják a pénztárak.

A cafeteria-rendszer legutóbb 2015 elején változott, akkor hozták be azt az intézkedést, hogy egy 200 ezer forintos kedvezményes kereten kellett osztozniuk az önkéntes kasszáknak az Erzsébet-utalvánnyal. A verseny vesztesei az egészségpénztárak lettek: több mint 15 százalékkal, 31,2 milliárd forintra csökkent tavaly a munkáltatói tagdíj összege az intézményeknél. A nyugdíjpénztárak jobban állták a sarat, ezekbe tavaly is ugyanúgy 38 milliárd forintot fizettek be a munkáltatók, mint 2014-ben.
Az önkéntes nyugdíjkasszáknak a növekvő egyéni befizetések miatt valószínűleg jobbak a túlélési esélyeik, de így is veszteségessé válhat a szektor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly például a működési bevételük meghaladta a 6,7 milliárd forintot, amit több mint egymilliárd forinttal egészítettek ki a nem fizető tagoktól elvont hozamokból. Ha a munkáltatók befizetései teljesen elmaradnának, akkor ez az összeg körülbelül 1,5 milliárd forinttal csökkenne, vagyis a működési bevételeik nagyjából ötödéről kellene lemondaniuk.

Az egészségpénztárak a tavaly beszedett 46,8 milliárd forintnyi tagdíj alapján maximum 4,6 milliárd forintot vonhattak el ilyen célra, emellett kaptak egymilliárd forintnyi adományt is a működéseikre. Ez elvileg bőven fedezi szektor szinten a 4,44 milliárd forintos működési kiadásokat. Ha azonban a munkáltatói hozzájárulások teljesen eltűnnének, több mint 3 milliárd forint hiányozna az intézmények működési bevételéből, ami súlyosan veszteségessé tenné az ágazatot. Hogy mennyire életbevágó, fizetnek-e tagdíjat az egészségpénztáraknak a munkáltatók, azt jól érzékeltetheti a Honvéd Egészségpénztár sorsa. A honvédség úgy döntött, az idéntől nem fizet további munkáltatói hozzájárulást a pénztárba, és emiatt be kellett zárni a húszéves intézményt.

vg.hu / mti.hu