A kifejezetten építési telkek tekintetében nem részesülne adómentességben az adóalany olyan esetekben sem, amikor az adott területet az adott naptári év teljes idejében nem használja szántóként, szőlőként, kertként vagy gyümölcsösként, vagy az érintett ingatlan tekintetében lehetőség van valamilyen közművezetékre csatlakozni. Az adómentesség feltételeinek fennállását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv fogja ellenőrizni, amely eljárást az adóalanynak kell kérelmeznie.

   Ami a gépjárműadót illeti, a hatályos szabály szerint nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A javaslat a tartós bérlet fogalmát 2017. január 1-től hatályon kívül helyezi megszüntetve ezzel az adómentesség jogcímét.

A törvénytervezet szerint bővülnek az illetékmentességi rendelkezések. Vagyoni értékű joggal terhelt termőföld esetén, amennyiben a földműves a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 5 éven belül megkezdi a termőföld – legalább 5 évig tartó – művelését azzal, hogy a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, illetve a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, kérheti az illetékmentességet.

A törvénytervezet szerint azok a cégek, amelyek a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében történő tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg más változásokat is bejelentettek, a már megfizetett illeték összegéből maximum 25.000 Ft-ot visszaigényelhetnek. A visszatérítés iránti kérelem legkésőbb 2017. március 15-ig terjeszthető elő.

A reklámadóról szóló törvény tervezett kiegészítése értelmében 10 millió forintos, többször ismételhető, növekvő bírsággal számolhat az a Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklám-közzétevő, amely az adóhatósági felhívás ellenére nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének.

MP