Kárt tett a gyümölcsösök egy részében az enyhe tél és a nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy. A gazdák kárenyhítésre számíthatnak, arról azonban a károk felméréséig korai lenne találgatni, hogy a fogyasztók vajon a megszokottnál drágábban juthatnak-e majd hozzá kedvelt friss gyümölcsükhöz vagy a befőznivalóhoz.

Április 20-a óta az országban több helyen mértek jelentős éjszakai-hajnali lehűlést. Volt, ahol a virágzás végén járó ültetvényeket, máshol a terméskezdeményeket „csípte meg” a fagy. – Bizonyos területeken egymás utáni napokon többször is fagyott, s akadt ültetvény, ahol –7 Celsius-fok közelébe süllyedt a hőmérséklet. Lajosmizsén –6, –7, míg Kecskeméten –0,5 Celsius-fok volt – mondta példaként lapunknak a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Csizmadia György kifejtette: a lehűlések az almát, a meggyet, a cseresznyét, a szamócát, a szilvát, a dinnyét és a szőlőt egyaránt érintették. A dió, a kajszi, az őszibarack is fagyott, de csak egy-egy ültetvényen, ezek fő termőhelyeit a nagyobb hideg nem károsította.

A Fruitveb adatai szerint a zöldségnövényeink közül a hidegre érzékenyebbek, például a paprika szerencsére még nincsenek kint a földeken. Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes területein elfagyott a dinnye, de jelentősebb károkról nem beszélhetünk, különösen azért, mert Szabolcsban – amely az ország második legnagyobb dinnyetermesztője – a területnek még csak az ötödén van kiültetett állomány. A bab és a borsó azonban már kibújhatott a földből, s meg is fagyhatott.

Gyümölcsöseinkben a virágzás jól indult, a jól kezelt állományok rekordmennyiségű virágot hajtottak, így kiugró évre lehetett számítani. Most annyi látszik, hogy az eltérő hőmérsékletek és a különböző stádiumban lévő ültetvények miatt a károk mértéke is változó. Az országos kárt nehéz lenne megbecsülni Csizmadia György szerint, mivel a nagyon megfagyott virágok már lepotyogtak, de sok zöld gyümölcsfának a magja sérült, az pedig, hogy utóbbi milyen arányban károsodik véglegesen, még nem látszik. – A fagykár mértéke azonban nem érheti el az 50 százalékot országosan, legfeljebb egyes régiókban vagy helyenként – vélekedett az alelnök.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Hunyadi István, a Fruitveb zöldség-gyümölcs szakreferense is, aki lapunknak arról számolt be, hogy a dánszentmiklósi almaültetvényekben valószínűleg nem fognak semmit betakarítani. A Dunakanyarból, Nógrád és Heves megyéből is jelezték, hogy volt némi fagy, de nem látszik jelentősnek a kár. A Nagykálló, Nyírbátor, Balkány, Újfehértó települések által határolt körben jelentősebb fagykárokat jeleztek a gazdák, de Debrecen környékén is károsult néhány ültetvény. Lajosmizse környékén a szamócások panaszkodtak egyes ültetvények igen jelentős pusztulásáról, a Kecskemét környéki szőlősök pedig 60-70 százalékos fagykárt becsültek „ránézésre”. Érkeztek fagykárhírek Zalából és Somogyból is, Lengyeltóti környékén például dióültetvények károsodtak jelentős mértékben.

Sok helyen azonban egyáltalán nincs kár, s a természetes gyümölcshullás után lehet igazán megmondani, mire is számíthatunk – hívta fel a figyelmet Hunyadi István, hozzátéve: a kárfelmérés még folyamatban van, pontosabb adatokat körülbelül két hét múlva lehet mondani, annál is inkább, mivel akkorra várhatóan beérkeznek a kárenyhítési kérelmek is.

A kárenyhítési alapban az idén 24 milliárd forint van, ebből próbáljuk a gazdák jogos igényeit kielégíteni – jelezte Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Eddig 960 termelő 5300 hektár területen jelentett fagykárt, ez a szám a folyamatos kárbejelentések miatt növekszik. A fagykárt észlelésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a kárenyhítéshez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felszólította a falugazdákat, hogy a fagykár által érintetteknek soron kívül engedjék benyújtani egységes kérelmüket. Azt, hogy milyen kár keletkezett, a gazdálkodási év végén megvizsgált káresetek után állapítják majd meg.

mno.hu