A hamisított termék fogalmát hazánkban az élelmiszerlánc törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény) 14/A.§ szabályozza.

Ide tartoznak azok a termékek:

-    amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,
-    amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,
-    amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,
-    amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,
-    amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,
-    amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,
-    amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,
-    amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő,
-    vagy amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba, gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.

Az élelmiszerlánc törvény hatályba lépése óta lehetővé vált az elkövetett szabálytalanságok súlyával arányos, kellő visszatartó erejű és a jogtalanul szerzett haszonnal összemérhető mértékű szankcionálás is, így akár ötmilliárd forint élelmiszer-ellenőrzési és százötvenmillió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki a hamisítókra.
A törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a bírság mértékének meghatározásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik például:
-    az érintettek érdekei sérelmének köre, súlya,
-    a jogsértő állapot időtartama és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása,
-    a jogsértéssel elért előny, az eljárás alá vont személy gazdasági súlya.

Az élelmiszerlánc területén napjainkban hamisítanak már fémzárolt vetőmagot, növényvédő szereket, kakaót, olajat – tehát gyakorlatilag mindent. Noha az elsődleges cél e területen a gazdasági haszonszerzés, természetesen az élelmiszerbiztonsági kockázat sem zárható ki. A téma kezelése és az esetek felderítése tehát komplex szemléletet igényel.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia

2013 októberében a Kormány elfogadta és határozati szintre emelte az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát (2013–2022). A tíz évre szóló stratégia nem csupán a hatékonyabb, átláthatóbb és jobban működő élelmiszerlánc-biztonsági rendszer megteremtését célozza, de lehetőséget ad a tisztességtelen piaci magatartás kezelésére is, mely egyike a tizenegy kiemelt programnak.
A hamisítások, csalások elleni küzdelem legfőbb célja, hogy a vásárlók legális körülmények között előállított, ellenőrizhető, biztonságos, megfelelő minőségű termékekkel találkozhassanak a piacon.
A tisztességtelen vállalkozások, ügyeskedők, hamisítók, csalók elleni határozott és hatékony fellépés azonban nem csupán a vásárlók, hanem a tisztességes vállalkozók érdekében is történik. Világossá kell tenni, hogy ez a fajta tevékenység a társadalom számára nem elfogadható és minden irányból zéró toleranciát kell hirdetni vele szemben. Főleg mivel a hamisítások politikai, gazdasági és bűnügyi kihatásai mellett alkalmasak arra is, hogy hosszú távon negatívan befolyásolják az emberek egészségét, illetve aláássák a vásárlói bizalmat. Végső soron pedig hazánk élelmiszergazdaságának versenyképességét és országunk nemzetközi megítélését is rontják.

A Stratégiában megfogalmazott intézkedések:

-    Új nyomonkövetési megoldások alkalmazása (az áruk áramlását, a hálózatot egyben átlátó, nyomon követő hatóság; masszív ellenőrzési módszerfejlesztés)
-    Pontos minőségi előírások meghatározása – eredethamisítások visszaszorítása és minőségrontás megelőzése (eredettérképek létrehozása, referencia-adatbázis, mérhető termékparaméterek)
-    Stratégiai együttműködés erősítése, partnerség kialakítása az adó- és más társhatóságokkal (jogi, adóügyi, nyomozati eszközök és nemzetközi együttműködés)
-    Online kereskedelem ellenőrzése
-    Tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítása (NÉBIH-termékpálya szabályozók együttműködése)

Operatív egység a visszaélések felderítésére

Az Európai Unióban jelenleg három országban működik kifejezetten a feketegazdaság, illetve az élelmiszerhamisítások felderítésére szakosodott szervezet. Magyarországon 2012 szeptemberében hozták létre e célból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜI), mely munkája során számos ponton kapcsolódik az imént felvázolt programhoz.
A mintegy 25 fős szervezeti egység összetétele merőben eltér a megszokottól, ugyanis rendkívül vegyes: élelmiszerbiztonsági szakemberek, állatorvosok, agrármérnökök, kertészmérnökök, volt NAV-os dolgozók, revizorok, bűnügyi nyomozók, illetve jogászok, informatikusok alkotják a csapatot, akik országos hatáskörrel rendelkeznek, így akár összehangolt, egyszerre több helyszínen zajló ellenőrzéseket is meg tudnak valósítani.
A KÜI vizsgálati eredményei is igazolják, hogy a csalás, hamisítás kérdésével érdemes és kell is foglalkozni: csak 2015-ben 703 ellenőrzést végeztek, 78 esetben kellett felfüggeszteni az adott egység működését vagy korlátozni tevékenységét és több mint 2 000 tonna (hamis vagy ismeretlen eredetű, nem nyomon követhető) terméket zároltak.


(NÉBIH)