Közelebb került a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatáshoz, miután a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra, 275 ezer főre csökkent a februárig tartó három hónapban. Ez 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliség süllyedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez hozzájárult, hogy a vállalatok munkahelybővítése mellett a közfoglalkoztatottak száma is érdemben növekedett. A 4,24 millió foglalkoztatottból – ami új csúcsnak számít a rendszerváltás óta – 3 millió 900 ezren az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, 220 ezerre nőtt a közmunkások száma, és már 115 ezer magyar dolgozott külföldi telephelyen. Utóbbi tízezer fős bővülést jelent.

Ugyan Cseresnyés Péter, a gazdasági tárca államtitkára szerint jobb a helyzetünk, mint az uniós átlag, elemzők szerint a teljes foglalkoztatásról mégis sokkal távolabb áll az ország, mint ahogy az adatok mutatják. Cseresnyés kiemelte, hogy az Európai Unió átlagos munkanélküliségi mutatója januárban 8,9 százalék volt, és Magyarország olyan fejlett uniós országokat előzött meg, mint Franciaország, Finnország, Belgium és Svédország. Ezzel csak az a baj, hogy a közmunkaprogramok nélkül továbbra is tíz százalék felett lenne a munkanélküliség, ami még az uniós átlagnál is kedvezőtlenebb. Mindez arra utal, hogy a gazdaság közel sincs olyan jó állapotban, mint ahogy a 6,1 százalékos ráta alapján gondolhatnánk. Az adatok azt is mutatják, hogy a külföldi munkavállalás egyre népszerűbb, ami a (képzett) munkaerő elvándorlásának gyorsulását jelzi. Az sem kecsegtet sok jóval, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama több mint 19 hónap (miközben az álláskeresési járadék 3 hónapig jár), és a munkanélküliek fele legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

Elemzők szerint ennek ellenére folytatódhat a foglalkoztatás bővülése a következő hónapokban. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza úgy számol, hogy az év végére 6 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, átlagosan pedig 6-6,2 százalék lehet a mutató a tavalyi 6,8 után. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője is bizakodó, szerinte a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. „A foglalkoztatás ütemének növekedését fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány” – hívja fel a figyelmet Suppan. Ez a tényező azonban támogatja a kormány tervét, vagyis a köztisztviselői állomány csökkentését, hiszen ők állást találhatnak a cégeknél.

vg.hu