Megújulhat az uniós vámjog

    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat része az uniós vámjog megújításának, egy tíz éven át tartó folyamat kezdődik el - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az előterjesztés expozéjában.
    Ismertetése szerint május elsejétől létrehozzák a vámkódexet, az újításokkal az a cél, hogy a digitális gazdasághoz igazítsák a vámjogi eljárásokat. Az ehhez szükséges rendszereket a tagállamoknak 2020-ig kell kialakítaniuk, ezzel a lépéssel pedig megvalósul a tagállami vámhatóságok közötti kommunikáció a belső piacon.
    Tállai András kitért arra is, hogy a gazdálkodók számára egyszerűbb, a tagállami különbségeket kiküszöbölő előírások is életbe lépnek. Hozzátette, tagállami felhatalmazást kaptak a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak kialakítására és a nemzeti szankciórendszer, és a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályok kialakítására a vámkódex szabta keretek között.
    Mengyi Roland (Fidesz), Gúr Nándor (MSZP) és Bana Tibor (Jobbik) is támogatta a javaslat elfogadását.
    
    Változhat az államháztartási törvény

    Az államháztartási törvény módosításával biztosítanák, hogy valamely kiemelt közfeladat ellátására vonatkozó döntést a kormány abban az esetben is meghozhasson, ha az ahhoz szükséges előirányzat időben csak később biztosítható.
    Tállai András államtitkár szerint így a pluszfeladatokat hatékonyabban tudják ellátni, de hiányt növelő intézkedéseket nem hozhatnak.
    Szűcs Lajos (Fidesz) azt emelte ki, hogy szokatlan, de van olyan helyzet, hogy a kormánynak több a bevétele, mint azt korábban számolták, ez is felhasználhatóvá válik.
    Szakács László (MSZP) szerint ezzel is a rendeleti kormányzásra készül a kabinet és elveheti onnan a pénzt, ahol szükség lenne rá. Emellett csorbítják a parlament költségvetés-alkotási jogát.
    Hargitai János (KDNP) úgy vélte, nem lehet a kormányt vádolni azzal, hogy felelőtlen lett volna a költségvetéssel kapcsolatban és nem arról van szó, amit Szakács László mondott.
    Hegedűs Lorántné (Jobbik) úgy vélekedett, a javaslat Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert "zárójelbe teszi" és korlátlan kötelezettségvállalást tesz lehetővé a kormányzati tartalék elköltésére is.
    Sallai R. Benedek (LMP) szerint az MNB-törvény után elképesztő, hogy ezt is benyújtották, mivel nemcsak maradványösszegeket, hanem a költségvetési többletet is felhasználhatják, "oda teszik, ahova akarják".
    Tállai András a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, a kormány olyan pénzt költhet el, ami nem maradvány, hanem megtakarítás, vagy többletbevétel. Azt kérte, ne féltsék a kormányt, hogy felelőtlenül gazdálkodna. Elmondta még, hogy a mostani szabályok szerint a kormány a költségvetési év lezárása után határozattal költi el az előző év teljesítését, maradványát.
    A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

    A tao-törvény módosítása
    
    Bánki Erik (Fidesz) expozéjában jelentős előrelépésnek nevezte a társasági adó és osztalék (tao) bevonását a sportfinanszírozásba, értékelése szerint minden befektetett forint hasznos volt. A vállalkozások közelebb kerültek a sporthoz, létrejött a sportgazdaság - tette hozzá, kiemelve: jóval több a bevont külső támogatás, mint 2010 előtt.
    A kormánypárti politikus ismertette, hogy a törvénymódosítást a szövetségek kezdeményezték és azok technikai jellegűek, értelmezési és adminisztratív problémákat oldanak meg. Ezek egyikeként említette, hogy a jelzálog bejegyzéssel kapcsolatos módosítás legalább 15 évre garantálja a sportingatlanok üzemeltetését, egy másik fejezet pedig a közigazgatási eljárási törvény hatálya alól veszi ki az eljárásokat annak érdekében, hogy azokat érdemben el lehessen bírálni és a hiánypótlást is teljesíteni lehessen.
    Életszerűbbé, működőképesebbé, hatékonyabbá válik a rendszer - közölte Bánki Erik.
    Szabó Tünde sportért felelős államtitkár jelezte, hogy a kormány támogatja a módosításokat. Ismertette, hogy a tao révén mintegy 300 új sportingatlan épült és közel 500 újult meg, s 5 százalékkal emelkedett a sportszervezetek száma. Elmondta azt is, hogy már dolgoznak a gyakorlati tapasztalatok értékelésén a rendszer újragondolásához.
    Varga László, az MSZP vezérszónoka kívánatosnak nevezte a technikai módosításokat, ugyanakkor visszautasította, hogy a kormány azt mondja, megoldotta a sport helyzetét. Az ellenzéki politikus siralmasnak tartotta a mindennapos testnevelés feltételeit és aránytalannak tartotta az egyesületek támogatását. Miskolci példákat említve azt mondta: vannak komoly sportértékek, amelyek nagyobb támogatásra szorulnának.
    Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka is közölte, hogy támogatják a módosításokat és a tao-t hasznosnak tartják a sportban. Megítélése szerint azonban vannak visszaélések és negatívumok, amelyeket meg kell vizsgálni, szigorítani kell az ellenőrzéseket. Egyúttal bírálta, hogy a jogszabályt hatodjára módosítják.
    Bánki Erik a vitában elhangzottakra reagálva megfelelőnek ítélte az átláthatóságot és jelezte, hogy az ellenőrzések sem azt mutatják, hogy bármi titokban zajlott volna.
    Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

(MTI)