A módosítás eredményeként a Ht. pontosan meghatározza, hogy melyek az állam és melyek a helyi önkormányzatok feladatai a hulladékgazdálkodás területén, megalapozza a jogi hátterét egy állami hulladékgazdálkodási feladatok ellátását végző szervezet létrehozásának és radikálisan új alapokra helyezi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedésének és szétosztásának rendszerét. A módosítás célja egyrészt az, hogy az ország minden pontján egységesen jó minőségű legyen a hulladékszállítási közszolgáltatás, másrészt pedig az, hogy a közszolgáltatók minél nagyobb mértékben törekedjenek az újrahasznosításra, és ezáltal csökkenjen az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége. A módosításokat részletesen az alábbiakban mutatjuk be.

Az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok elhatárolása

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fogalomköre kiegészül. Jelenleg az alábbi, szolgáltatások tartoznak ide: a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, kezelése, a hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása, üzemeltetése. 2016. április 1-jétől a fentiek mellett rögzítésre kerül a Ht.-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése is. A Ht.-ben rögzített alapfogalmak körében kerül elválasztásra az önkormányzatok és az állam hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatköre. Így önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat: az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése, míg állami hulladékgazdálkodási közfeladat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése.
A Ht. kiegészítésre kerül az állam hulladékgazdálkodási feladatainak pontos meghatározásával. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam
– meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait,
– meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,
– ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt,
– elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat,
– megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,
– megállapítja, hogy a közszolgáltató tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról véleményt állít ki (megfelelőségi vélemény),
– a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,
– kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,
– beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat,
– kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

Az állami hulladékgazdálkodási feladatok ellátását végző szervezet

Az állami hulladékgazdálkodási feladatok ellátását végző szervezetet a Ht. Koordináló szervnek nevezi. Ez a gazdálkodó szervezet a 2016. január 20-án megalapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely ellátja az állam fent felsorolt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A Koordináló szervvel kapcsolatos állami irányítási és tulajdonosi feladatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (vagyis a nemzeti fejlesztési miniszter, a továbbiakban: miniszter) látja el.
A helyi közszolgáltató és a települési önkormányzat köteles a Koordináló szervvel együttműködni, részére a hulladékgazdálkodással kapcsolatos azon adatokat átadni, amelyek a feladatkörének gyakorlásához szükségesek. A Ht. felhatalmazza a Koordináló szervet a részére átadott adatok valamint a számlázási, díjbeszedési, valamint a díjhátralék-kezelési feladatkörében a személyes adatok kezelésére is. A személyes adatokat a Koordináló szerv az érintettnek a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége megszűnéséig, a közszolgáltatással összefüggő díjhátralék esetén annak kifizetéséig, behajtásáig vagy törléséig kezelheti.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv elkészítése is a Koordináló szerv feladata. A Tervet első alkalommal 2016. március 31-ig kell kidolgozni. E tervben kell meghatározni
– a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos céljait,
– a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztésének irányait,
– a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat és
– az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek az adja a jelentőségét, hogy a jövőben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet tevékenységének meg kell felelnie a Tervben foglaltaknak, és a közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységét a Koordináló szervezet által e vonatkozásban kiadott megfelelőségi vélemény birtokában végezheti.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést továbbra is a települési önkormányzat köti meg az általa kiválasztott közszolgáltatóval. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a jövőben is azzal a gazdálkodó szervezettel köthető, amely rendelkezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítési engedéllyel. Emellett azonban a jövőben a közszolgáltatónak a Koordináló szervezet által kiadott már említett megfelelőségi véleménnyel is rendelkeznie kell. Ezzel összefüggésben úgy rendelkezik a Ht., hogy a települési önkormányzat a 2016. április 1-jét követően megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köteles legfeljebb egy hónapos felmondási idővel felmondani, ha a közszolgáltató fentiek valamelyikével nem rendelkezik. A 2016. április 1-jén működő közszolgáltató a megfelelőségi véleményt 2016. október 1-jéig köteles beszerezni. Ha a megfelelőségi vélemény beszerzésére e határnapig nem kerül sor, a települési önkormányzat 2016. október 31-ig 1 hónapos határidővel felmondja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítését a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

A Ht. felhatalmazta a települési önkormányzat képviselő-testületét arra, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait. E felhatalmazó rendelkezés úgy módosult, hogy a képviselő-testület az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat tartalmát jogosult rendeletben meghatározni, a közszolgáltatási terület határainak megállapításakor pedig tekintettel kell lennie – a Koordináló szerv által elkészített – Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltakra. A Koordináló szerv – vagyis az állam – ezáltal a Terv elkészítésével hatással tud lenni a hulladékszállítási közszolgáltatás területi lehatárolására.
A települési önkormányzat és az önkormányzati társulás a tulajdonában álló hulladékgazdálkodási létesítményeket és eszközöket – ha nem adják át a Koordináló szervnek vagyonkezelésre – a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően kötelesek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosítani és a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak üzemeltetésre átadni. Ezzel kapcsolatban a helyi önkormányzatok, azok társulásai és a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző közszolgáltatók 2016. április 30-ig kötelesek adatszolgáltatást teljesíteni a Koordináló szervezet felé a hulladékgazdálkodásra szolgáló vagyonukkal kapcsolatban.
A települési önkormányzat és az önkormányzatok társulása a tulajdonában álló hulladékgazdálkodási rendszerek azon fejlesztését, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben szereplő az adott területre vonatkozó feladatokat, előírásokat érinti, csak a Koordináló szerv támogató nyilatkozatának birtokában kezdheti meg.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedése

A Ht. módosításának eredményeként 2016. április 1-jétől nem a szolgáltató, hanem a Koordináló szerv szedi be az ingatlanhasználóktól a közszolgáltatási díjat, és hajtja be a kintlévőségeket, a beszedett díjakat pedig szolgáltatási díjként továbbítja a közszolgáltatók részére. A díjhátralék kezelésére vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatási díjat, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét és a közszolgáltatási díj felosztásának elvét miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
Továbbra is hatályban marad a Ht. azon rendelkezése, amely szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a miniszter rendeletben állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével. E miniszteri rendelet elfogadására mindezidáig nem került sor, így elfogadása áprilisig várható. Az új szabályok alapján a jövőben a miniszter feladata a beszedett közszolgáltatási díj felosztási elvének meghatározása, és – a Koordináló szerv javaslatának figyelembevételével – a Koordináló szerv által fizetendő szolgáltatási díj megállapítása is. Azon közszolgáltató, amely működését a közszolgáltatási díjat megállapító miniszteri rendelet hatálybalépését követően kezdi meg, a Koordináló szerv a Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat szedi be. Az ilyen közszolgáltató tekintetében a miniszteri rendeletben az adott közszolgáltatási területre vonatkozó szolgáltatási díjat kell alkalmazni.
Fentiekkel összefüggésben az önkormányzatoknak 2016. június 30-ig módosítani kell a hulladékszállítási közszolgáltatási szerződéseiket. Törölni kell a szerződésből a közszolgáltatási díjbeszedésre és a kintlévőség-kezelésre vonatkozó rendelkezéseket, és rögzíteni kell azt, hogy a közszolgáltató részére a Koordináló szerv a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladatok ellátásáért szolgáltatási díjat fizet. A törvény ugyan nem írja, de célszerű a hulladékgazdálkodásra vonatkozó önkormányzati rendeletek módosítása is oly módon, hogy azokból törölni kell a közszolgáltatási díj beszedésére vonatkozó szabályokat.
Mivel a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv számlázza ki és szedi be az ingatlanhasználóktól, a szolgáltatók helyett a Koordináló szervnek kell megfizetnie a felügyelet díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. A Hivatal, mint az Országgyűlés alá rendelt szervezet díjfelügyeletet lát el a Koordináló szerv fölött. A Fogyasztóvédelmi Felügyelet a számlázás, a díjbeszedés és a kintlévőség kezelés tekintetében gyakorol ellenőrzést a Koordináló szerv felett, míg a lakosok értesítésével kapcsolatos egyéb, jogszabályban felsorolt feladatok tekintetében továbbra is a közszolgáltatókat jogosult ellenőrzi.
Fentieket összefoglalva tehát áprilistól az önkormányzat szerződik a közszolgáltatóval, a Koordináló szervezet kiküldi a számlát a lakosoknak, akik a közszolgáltatás díját a Koordináló szervezet részére fizetik be, amely a beszedett díjat továbbutalja a közszolgáltatónak.
Fentiekből látható, hogy a hulladékgazdálkodás terén egy nagyon erős jogosítványokkal rendelkező állami szerv jelenik meg, amelynek jogkörei lehetővé teszik a piac központi akarat szerinti átalakítását. Így a hulladékgazdálkodási rendszer további átalakítása várható, melyről világosabb képet csupán a részletszabályokat meghatározó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek elfogadását valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv kiadását követően kaphatunk.