Négy évvel ezelőtt a cafeteria kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-ben azonban a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik.

Így a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, ezért a többi cafeteria-utalványokat kibocsátó külföldi tulajdonú cég kiszorult a magyar piacról. 2013-tól pedig újabb döntés rázta meg a cafeteriacégeket: a fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra zsugorodott, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. A Le Chèque Déjeuner azonban miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyvelt el, kivonult a magyar piacról.

Mi is a valódi baj?

A bíróság konkrét intézkedési feladatot nem határozott meg az ítéletében Magyarország részére, azonban amennyiben az ország el kívánja kerülni a további európai bírósági eljárást vagy bírságot, újra kell gondolnia a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátására, esetleg a béren kívüli juttatások rendszerére vonatkozó szabályozást és biztosítani azt, hogy ez megfeleljen mind az Európai Unió alapszerződéseinek, mind az ennek alapján kiadott irányelveknek és más jogszabályoknak.

Így ha megtörténik a jogharmonizáció, visszatérhetnek a cafeteriapiacra a korábban onnan kiszorult cégek, ami az egészséges versenyhelyzet miatt pozitívan érintheti a munkáltatókat, hiszen akkor a számukra legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudják kiválasztani.

Kell-e fizetnie Magyarországnak a francia cégeknek?

A Szép-kártya kapcsán is elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, de itt nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU alapszerződést sérti, a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat.

Az az egyértelmű gyakorlat alakult ki, hogy ha az adott jogsértés kellően súlyos, a kár ok-okozati összefüggésben van az uniós jogot sértő jogszabállyal és ez igazolható, akkor az államnak meg kell téríteni az általa okozott kárt. Várható tehát, hogy valamilyen módon a piacot vesztett korábbi utalvány-kibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat az EU bíróság döntése a költségvetésre nézve.

Jelenleg 48 ezer munkaadó 2 millió alkalmazott bérét egészíti ki az állami utalványokkal.

napi.hu