Akár sztrájkhullám is végigsöpörhet tavasszal az országon, szakszervezetek tucatjai, illetve dolgozók százezrei elégedetlenek az idei évre szóló béremeléssel. A legnagyobb a tanárok tiltakozásának visszhangja – igaz, épp ők a jobb munkakörülmények mellett nem a maguk, hanem az oktató-nevelő munkát segítők bérét emeltetnék –, de a MÁV és a Volán-társaságok dolgozói is keveslik a többletet. Ezenkívül természetesen az egészségügyben dolgozók megalázóan alacsony bére is örök elégedetlenség forrása. Több szakszervezet már a sztrájk lehetőségét is felvetette, s az alacsony bérek kérdését a kormány sem bagatellizálhatja. Hiszen a ciklus legfontosabb feladatának éppen azt tartja, hogy a magyar bérek végre érezhetően közel kerüljenek a rég áhított európai fizetések szintjéhez. Akkor mégis miért nem lép nagyobbat a kabinet?

"Hogy a közszférában dolgozók miért nem kapnak nagyobb bért, annak két oka is van – magyarázta Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. – Egyrészt ahhoz a kormánynak másra – nyugdíjakra, vagy építkezésekre – kellene kevesebbet költenie, amit nem akar. Másrészt pedig szem előtt kell tartani, hogy csak annyit lehet elosztogatni, amennyi adó befolyik. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint a gazdag országokban” – mondta az elemző.

Hasonló gyár, különböző bér

Ám a közös kalapból fizetett dolgozók nincsenek egyedül az alacsony fizetésükkel, hiszen a jól működő cégek sem biztosítanak osztrák, német vagy francia fizetést a magyar munkavállalóknak. Pedig gyakorlatilag hasonló autógyárban, hasonló gépekkel, hasonló munkát végeznek a német autógyárban a dolgozók, és az éppen onnan idetelepült üzemekben a magyarok. A különbség azonban a fizetésben szembeötlő. Míg egy autóipari szakmunkás itthon mintegy nettó 170 ezer forintot vihet haza a pótlékoktól függően, ez a bér Németországban átszámítva a 600 ezer forintot is elérheti. Ennek pedig nem az az oka, hogy egy német munkás háromszor gyorsabban hegeszt, vagy a szalagsor pörög sebesebben.

A kormányok kész győzelmi himnuszt zengenek arról, ha egy-egy nagyobb cég hazánkba települ, ám ők korántsem azért jönnek, mert feltétlenül a politikusok „csábították” ide őket. Számukra eleve az a fontos, hogy a magyarok jóval olcsóbban dolgoznak, kevesebb bért kell fizetniük.

Csapdában vergődik az ország

„Magyarország egy furcsa kelepcében van, ami nem egyedi. A jelenségnek még külön neve is van: »közepes jövedelmű országok csapdája« – magyarázta Samu János. – Ennek az a lényege, hogy egy szerényebb gazdaságú ország nagyon nehezen tud kitörni a helyzetéből. Az alacsonyabb szakképzettségű munkaerőt igénylő vállalkozások szívesen mennek az ilyen országokba, hiszen olcsón dolgoztathatnak. Sok gyárat, üzemet lehet így egy országba vonzani, ami persze hasznos, hiszen egyre többen kapnak munkát. Csakhogy amikor a dolgozók már nemcsak munkahelyet, de nagyobb bért is szeretnének, akkor az ilyen gyárak könnyen elköltözhetnek a világ olyan részébe, ahol megint csak olcsóbban termelhetnek. Vagyis egy bizonyos szint fölé így nem igazán lehet fejlődni.”

vg.hu

Szeretnék ilyen híreket kapni >>