Az ellenőrzött és az eljáró nyugdíjbiztosítási szakellenőr joga és kötelezettsége

Az ellenőrzött jogosult meggyőződni az ellenőrzést végző személyazonosságáról, megbízásáról. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba – kivéve a Ket. 69. §-ában szabályozott eseteket* – betekinthet.
* Nem lehet betekinteni
– a döntés tervezetébe,
– az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
– felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
– az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról.
Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint az előbb ismertetett egyéb adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult.
A hatóság kérelemre – annak vizsgálata mellett, hogy a fentiekben tárgyalt okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e – az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.
Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. Az iratbetekintésre jogosult az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba.
Jogosult a jegyzőkönyvet, illetve a hivatalos feljegyzést megismerni, és azt átvenni. Amennyiben a hatóság az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról dönt, úgy ezen tényről végzést hoz, amely ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.
Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, az ellenőrzéshez kért nyilvántartásokat, könyvelési okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre bocsátani. Köteles az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni.
Az ellenőr jogosult hatósági ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezni, és hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni. Jogosult az ellenőrzöttől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérni, az ellenőrzöttet nyilatkozattételre felhívni. Eljárása során az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, kép- és vagy hangfelvételt készíthet, illetve egyéb bizonyítási eljárást lefolytathat.
Az ellenőr köteles az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről – öt nappal korábban – előzetesen értesíteni – kivéve, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné –, illetve az ügyfelet személyes meghallgatása céljából idézni. Köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, továbbá az ellenőrzött foglalkoztatónál a biztonsági előírásokat betartani. Köteles a tárgyszerű vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével ellátni. Köteles az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megőrizni, jogszabályban rögzített adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni. Köteles az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzöttel (megbízottjával, képviselőjével) megállapításait közölni és azt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben tényszerűen írásba foglalni, valamint az átvett (lefoglalt) dokumentumokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés folyamata
 
A szakellenőrzés hivatalból, valamint más hatóság kezdeményezésére indulhat, továbbá az ellenőrzési szakterület a hatósági eljárás résztvevőjeként folytathat eljárást.
Az ellenőrzés tárgyáról, annak tervezett időpontjáról az ellenőrzött személyt, foglalkoztatót előzetesen értesítik. Az értesítést az ellenőrzött személy székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete a Ket. 29. valamint a 49. §-ában* előírtak alapján közli.
* A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadók. A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha ezt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte.

Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról
– a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
– a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül értesíteni kell.

Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
– az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
– az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
– azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

Az értesítésnek tartalmaznia kell:
– az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
– az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
– hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét.

Ha jogszabály további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.

A hirdetmény és közhírré tétel útján közölt értesítés tartalmazza:
– az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
– a vélelmezett hatásterület kiterjedését,
– a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről. Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a hatóság értesíti
– az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
– az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
– az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
– arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
A hatóság külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított értesítést küld az eljárás megindításáról annak a magyar nyelvet nem beszélő ügyfélnek, akivel szemben az eljárást folytatja. Az értesítés az eddig mondottakon túl tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokról szóló tájékoztatást is.
Amennyiben a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja.
Nincs helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell tartani, ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható.
A szakhatóságot – ha az a feladat- és hatáskörét érinti – a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább öt nappal korábban értesíteni kell.
Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél személyesen vagy telefonon is értesíthető.
A határnap számítása az ellenőrzésről szóló értesítés postára adásának napjával, illetve az elektronikus úton történő értesítés esetén – amennyiben olvasási nyugta visszaérkezik, úgy – az olvasási nyugta szerinti dátummal kezdődik.
Ha az ellenőrzött az értesítés ellenére nem teszi lehetővé az ellenőrzés lefolytatását, akkor az eljárásra, illetve a személyes megjelenésre felhívás, idézéssel történik. Az idézett az idézésnek köteles eleget tenni. Ha az ellenőrzött az idézésben megjelölt időpontban nem jelenik meg, vagy az eljárás helyéről engedély nélkül távozik és távolmaradását, vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, bírsággal sújtható.
Az ellenőrzés történhet a foglalkoztató, illetve a magánszemély székhelyén, lakcímén, de az eljáró szerv hivatalos helyiségében is.
Az ellenőrzés a vizsgálat megállapításait tartalmazó összegző jegyzőkönyv – vagy hivatalos feljegyzés – készítésével fejeződik be, amelynek egy példányát az ellenőrzött részére át kell adni.

Egyéb vonatkozó jogszabályi előírások

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felett a szakmai és felügyeleti szerepkört az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) látja. Az ONYF másodfokon eljáró hatóság.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. [Tny. 97. §]
A bejelentések közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, posta útján vagy elektronikus úton teljesíthetők. A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez történő beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés esetén, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják, a postára adás időpontja az irányadó. [Tny. 98. §]
Az adatszolgáltatást – ha jogszabály kivételt nem tesz – elektronikus úton kell teljesíteni. A nyilvántartások vezetésére, az adatszolgáltatásra és a Tny.-ben előírt bejelentés teljesítésére, az igény érvényesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számítógépes program használatát írhatja elő, illetőleg nyomtatványt rendszeresíthet.
A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyomtatvány használata alól mentesítést adhat. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a bejelentés módjára és a határidőkre egyes foglalkoztatókkal és egyéb szervekkel eltérő megállapodást köthet. [Tny. 99. §]