A 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: Számviteli törvény) magát a leltár fogalmát nem tartalmazza az értelmező rendelkezések, fogalmak között, talán azért nem, mert a szakirodalomban és a gyakorlatban is ez a fogalom általánosan elfogadott tartalommal bír.
A leltár fogalma a számviteli szakirodalom, illetve gyakorlat alapján olyan részletes kimutatás, amely a vállalkozó eszközeit és az eszközök forrásait tételesen egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben tartalmazza. A leltár a mérleg alapdokumentuma, olyan okmány (dokumentum), amely a leltározás (leltárfelvétel), valamint a leltárértékelés végeredményeként alakul ki. A mérlegnek és a leltárnak vannak egyező és eltérő ismérvei.

A mérleg és a leltár egyező ismérvei:

- mindkét számviteli dokumentum adott időpontra vonatkozik,
- mindkét számviteli dokumentum teljeskörűségre törekszik,
- mindkét számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával kell igazolni.

A mérleg és a leltár eltérő ismérvei:

- a mérleg csak értékbeli adatokat tartalmaz, a leltár mennyiségi és értékadatokat is,
- a mérleg tagolását Számviteli törvény írja elő, a leltárban szereplő tételek sorrendjére nincs előírás.

A Számviteli törvény nem is magáról a leltárról, hanem a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik a következők szerint: a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

A leltárkészítés módjai

A leltár elkészítését a Számviteli törvény alapján alapvetően kétféle módon lehet elvégezni:
- mennyiségi felvétellel,
- egyeztetéssel (nyilvántartások alapján).

A mennyiségi felvétel az eszközök és a források tényleges megmérését, megszámlálását, míg az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla-kivonatok, egyeztető levelek, analitikus nyilvántartások, számítások stb.) való egybevetését, összehasonlítását jelenti.
A leltárkészítés módjainak alkalmazása az adott vállalkozónál alapvetően attól függ, hogy a vállalkozó az eszközeiről, illetve azok forrásairól év közben milyen nyilvántartást vezet, melynek módjai lehetnek:
- a vállalkozó év közben nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást, vagy e nyilvántartásokat nem folyamatosan vezeti,
- a vállalkozó év közben folyamatosan vezet értéknyilvántartást, de mennyiségi nyilvántartást nem, vagy azt nem folyamatosan vezeti,
- a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi nyilvántartást, de értéknyilvántartást nem, vagy azt nem folyamatosan vezeti,
- a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi és értéknyilvántartást is.

Leltározás, ha a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi nyilvántartást

Minden üzleti év fordulónapjára egyeztetéssel készítheti a leltárt:
- a csak értékben kimutatott (mert természetes mértékegységük nem értelmezhető) eszközöknél (pl. követelések) és kötelezettségeknél,
- az idegen helyen tárolt eszközöknél,
- a letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél,
- a dematerializált értékpapíroknál.

Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott (természetes mértékegységben is értelmezhető) eszközöknél.
A mennyiségi felvétellel nem érintett mérlegfordulónap(ok)ra a leltározás egyeztetéssel történhet a nemcsak értékben kimutatott eszközöknél is.

Leltározás, ha a vállalkozás év közben nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást

Minden üzleti év fordulónapjára egyeztetéssel készítheti a leltárt:
- a csak értékben kimutatott (mert természetes mértékegységük nem értelmezhető) eszközöknél (pl. követelések) és kötelezettségeknél,
- az idegen helyen tárolt eszközöknél,
- a letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél,
- a dematerializált értékpapíroknál.

Minden üzleti év fordulónapjára mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott eszközöknél. E vállalkozónál tehát a nem csak értékben kimutatott eszközöknél nem lehetséges egyeztetéssel elkészíteni a leltárt a folyamatos mennyiségi nyilvántartás hiánya miatt.