A munkavállaló vétkességét (azaz, hogy a munkavállaló nem az adott helyzetben elvárható norma szerint járt el, magatartása vagy mulasztása szándékos vagy gondatlan volt), a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (A korábbi szabály szerint ez a havi átlagkereset 50 százalékáig terjedhetett.)
Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege lehet (a korábbi szabály értelmében legfeljebb hat havi lehetett).
Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (a régi Mt. a súlyosan gondatlan károkozás tekintetében nem írt elő teljes kárfelelősséget, kizárólag a szándékos károkozásnál).
Szándékos károkozás: a károkozó kívánja tettének következményeit vagy legalábbis azokba belenyugszik.
Súlyos gondatlanság: a károkozó látja tettének következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
A teljes kárfelelősség alapján minden olyan kár követelhető, amely szoros összefüggésben áll a károkozó magatartással. A kártérítés a károkozás időpontjában esedékes, vagyis amennyiben később – pl. perbeni marasztalás esetén – kerül megfizetésre, úgy a kártérítés összegét kamat is terheli.
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagyis amelyekkel a munkavállaló a károkozás idején nem számolhatott, hiszen az a károkozó magatartással csak távoli okozati összefüggésben következett be (ún. következményi károk).
Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló kárigényét bíróság előtt érvényesítheti, de arra is lehetőség van, hogy – a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó – igényét fizetési felszólítással is érvényesítse. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A keresettel meg nem támadott fizetési felszólítás ítéleti hatályú, vagyis az alapján végrehajtás indítható.
A több munkavállaló által okozott kár tekintetében a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a munkavállalók egyenlő arányban kötelesek viselni, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye, azaz a kár bármelyik munkavállalótól vagy mindannyiuktól követelhető.