Az év elejétől hatályos változások pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90 százalékát –, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek az adminisztrációs terheik. A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségeket jelenthetnek a változások, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők számára. A negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből. A változások nem érintik az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat, az építőközösségeket és a külföldiek kereskedelmi képviseleteit sem.

A módosítások főként az uniós irányelveknek megfelelő egységesítést célozzák, ezenfelül az is cél volt, hogy a magyar értékhatárok közelítsenek az uniósokhoz, illetve a Ptk. és az adózással kapcsolatos jogszabályi változások miatt is szükség volt a törvény újragondolására.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének beszámolókészítési kötelezettsége. Lesznek, akik eddig például konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90 százaléka bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.

Az osztalékfizetést érintő változás

További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Az előbb ismertetett változás azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így merőben megváltozik.

Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015 májusi döntések utólag kerültek be.

2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.

A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van. Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, például van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetniük a negatív eredménytartalék ellentételezésére.

Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele és nincs lehetőség osztalékfizetésre.

Az értékhatár módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól

– Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.

– A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentés adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt jelent a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.

– Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.

– Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy az egyéb bevétel –egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek – pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.

– Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.

Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők

A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.