Tizenegy éves mélypontra esett tegnap a nyersolaj ára, elsősorban mert a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség miatt egyre valószínűtlenebbé válik, hogy a nagy termelők visszafogják termelésüket.
A túlkínálat fennmaradásához a kereslet mérséklődése társul: lassul két nagy felhasználó ország, Kína és India gazdasági növekedése. A kínai szolgáltató ágazat decemberi bővülése az elmúlt 17 hónapon belül például a legalacsonyabb volt, és az országból hétfőn érkezett ipari termelési adatok is gyengék voltak. Márpedig – mint a Reuters rámutat –, még az erős olajigény sem ígérkezik elégnek ahhoz, hogy ellensúlyozza a múlt évben rekord közeli szintre emelkedett olajtermelés hatását. Ráadásul a készletek is nőnek a hírügynökség szerint.
Szerda dél körül az európai brent olajminőség határidős, hordónkénti ára 1,35 dollárral 35,07 dollárra esett. Utoljára 2004 júliusa elején került ennyibe, és öt éve nem produkált ilyen nagy, napon belüli gyengülést. Az amerikai határidős jegyzések 88 centtel 35,09 dollárra csúsztak, de már a keddi záróárak is 79 centes esést takartak.
Az olajárak 2014 júniusában érték el eddigi, 115 dollár fölötti csúcspontjukat, amikor az USA elárasztotta a piacot saját palaolajával. Az akkor megindult áresés miatt több termelő – például Oroszország – is növelte felhozatalát, így akarván ellensúlyozni a kisebb árak miatti bevételkiesését, és megtartani piaci részesedését.
Az idei túlkínálatot erősítheti, hogy megszűnhetnek azok az Irán elleni szankciók, amelyeket a nyugati országok a perzsa ország állítólagos atomfegyver programja miatt emeltek. Mindazonáltal egy vezető iráni tisztviselő azt közölte, hogy országa nem kívánja jelentősen megemelni olajkivitelét, és éppen azért, hogy ezzel ne kényszerítse még alacsonyabbra az olajárakat.
A csökkenés újabb hazai üzemanyagár-esés tehet lehetővé. „A végső számokat azonban nem közvetlenül az olaj ára, hanem elsősorban az üzemanyagok nemzetközi piaci árváltozása és a forint-dollár árfolyamának alakulása határozza meg” – mutat rá a GKI Energiakutató Kft., amely a saját árelőrejelzését a Reuters árjegyzései alapján készíti el. Az árdöntések az előbbieken túl számos más, az olajvállalatok tényleges beszerzéseinek és működési költségeinek alakulásától is függnek.
A GKI adatai szerint az európai üzemanyagpiacokon a benzin iránti kereslet továbbra is erős, a finomítók pedig a benzin határidős árának alakulása miatt már nyári minőségű benzint termelnek, saját készletre. Nagy a vegyipari alapanyagok iránti kereslet is.
Az elmúlt egy év során a benzin magyarországi ára 5, a gázolaj ára 12 százalékkal csökkent. Az árváltozások és az időszaki (utolsó publikált) átlagos keresetek változása miatt egy havi átlagos nettó keresetből 9 százalékkal több benzint és 18 százalékkal több gázolajat lehet  tankolni, mint egy évvel ezelőtt.
Világgazdaság Online