A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban az építőiparra 3474 milliárd forint forrás jut. Ebből 561,4 milliárd forintot tesz ki a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia keretében a köz- és lakóépületek felújítására fordítható összeg.
    Lenner Áron Márk úgy vélte, hogy még két jó év kell az építőiparnak ahhoz, hogy elérje a 2006-os 2360 milliárd forintos csúcs-teljesítményét.
    Elmondta, az idén a szerződésállomány csak fele a tavalyinak és szeptember végéig csak 4657 lakás épült, ami 9,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
    A lakásépítést növelheti, ha csökken az áfája, de hozzájárul a lakossági deviza hitelek rendezése, a növekedési hitelprogram, továbbá a családok otthonteremtési támogatása is – tette hozzá a helyettes államtitkár.
    Koji László, az ÉVOSZ elnöke a lakásépítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon az építőipar teljesítményének 7 százalékát adja a lakásépítés, ugyanez az arány az EU-ban 36 százalék. Az elmozduláshoz feltétlenül szükséges a lakás-áfa 5 százalékra való csökkentése, amely egyúttal a fekete gazdaságot is tisztítaná – mondta.
    Az új közbeszerzési törvényről szólva üdvözölte az elnök azt, hogy nem a legolcsóbb, hanem a minden szempontból legelőnyösebb ajánlatot kell elfogadnia a nyertesnek. Ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy az új törvény szerint a megrendelőnek kell kifizetnie a fővállalkozó alvállalkozóit. Az ÉVOSZ javasolja a korábbi szabály visszaállítását: a fővállalkozó csak akkor kapja meg a díját, ha igazolja az alvállalkozói kifizetését.
        Beszélt arról is, hogy az építőipari árak idén két százalékkal emelkedtek, viszont a bérek öt százalékkal nőttek. Ez utóbbi oka az, hogy már a szakmunkásokért is versenyezni kell. Az ágazat árbevétel arányos nyeresége 4-5 százalék közötti, de nagy a szórás, sok cég veszteséget könyvel el, de akad 15 százalékos árbevétel-arányos nyereséget elérő cég is – közölte, s úgy vélte, ebben az évben 2100 milliárd forint árbevétel várható az ágazatban.

MTI