A tervezet rögzítené, hogy két egymást követő napi pihenőidő (két munkabeosztás közötti pihenés idejét hívják így) együttes tartama legalább 22 óra legyen.
A heti pihenőnap annyiban változik, hogy a jelenleg a munkavállalót megillető heti két pihenő nap egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a hét folyamán egyenlőtlenül is beosztható. A jelenlegi szabályok a megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység esetén túl tág teret engednek a munkáltatók számára, ezért rögzítenék egyrészt, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, továbbá a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Rosszabbul járnak viszont a kisgyermeket nevelő anyák. Jelenleg a várandós és kisgyermekes nőre (a gyermek hároméves koráig), valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra (szintén a gyermek hároméves koráig) speciális szabályok vonatkoznak. A jelenlegi szabályok értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig csak a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása, illetve tiltott rendkívüli munkaidő elrendelése, vagy éjszakai munka elrendelése. A tervezet a fizetés nélküli szabadságból visszatérő munkavállaló újbóli munkába állását elősegítendő ezt a tilalmat, illetve korlátozást csak a várandósság megállapításától a szülésig tartaná fenn. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a védelem a gyermek 3 éves koráig fennállna, azzal a változással, hogy éjszakai munka a munkavállaló hozzájárulásával elrendelhető lenne. A tervezet szerint tehát a három külön szabályozott csoport közül csak a várandós nőre maradna fenn a szabály, a kisgyermekes nő és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – a gyermek hároméves koráig – hozzájárulása esetén éjszakai munkára is beosztható lenne. Mindhárom csoport esetében lehetővé válna viszont az egyenlőtlen munkaidő-beosztás is oly módon, hogy a munkaidő a napi munkaidőtől eltérően is beosztható lenne.
A hatályos törvény szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló nő felmondási tilalom alatt áll, feltéve, hogy erről a munkáltatót tájékoztatta. Előfordul, hogy a várandósság, illetve az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tényéről a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatja. A tervezet szerint erre az esetre munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a köztes időtartamot, meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát.
Az apának járó munkaidő-kedvezmény, valamint a hozzátartozó halála esetén a munkavállalónak járó, két munkanapnyi munkaidő-kedvezmény esetében szabályozná a törvény, hogy a munkavállalót kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a munkavégzés alól, mégpedig a születést vagy a halált követő hatvan napon belül. Rögzítenék, hogy az apa gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ezt jelenleg pótszabadságként szabályozza a törvény, ami számos jogalkalmazási problémához vezethet. A munkaidő-kedvezmény változatlanul akkor is megilleti a munkavállalót, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Forrás: a munka törvénykönyvéről szóló törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló tervezet