Magyarország korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában. Hazánk 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célra az EU költségvetéséből. Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás – állapította meg Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című jelentést ismertetve.

Magyarország a közösségi források második legnagyobb haszonélvezője. A hazai közbeszerzések 60 százaléka, míg az állami beruházások 95 százaléka uniós pénzekből valósul meg. Ám míg  2013-14 során, a GDP 10 százalékának megfelelő uniós pénz áramlott a gazdaságba, a növekedés csak 5 százalék körüli volt.

A forrásbőség és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen azok kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg – összegzett Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Például egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára – vélhetően reális piaci értéken – Szlovákiában 262 ezer euró volt.

A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások területe. Magyarországon az elmúlt bő egy évtizedben az uniós átlag 2,7-szeresét fordították a cégek állami támogatására, miközben versenyképességi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak.

A korrupció szempontjából a legkockázatosabb szakasz a közbeszerzés. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül – a kedvezményezett szervezeteknél – jelenik meg. Egy jellemző példa minderre, amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi igazgatóság a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen – hamis adatszolgáltatásra hivatkozva – kizárta az eljárásból a korábban "kegyelt", majd kegyvesztett lett Közgépet. A Közgép korábban kiemelten sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve – mondta Nagy.

Túlzott központosítás valósult meg az uniós források koordinációjában. A 2014-ben létrejött új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat is központosította. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került – mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője.

Magyarországon gyakorlatilag nem létezik nem túlárazott uniós projekt. A projektek kilencven százaléka érdemi túlárazással valósul meg. Ugyanakkor a túlságosan nagy túlárazások nem jellemzőek. Átlagosan 20-25 százalékos mértékű túlárazás érhető tetten a projekteknél, ez az arány még nem éri el az Európai Bizottság ingerküszöbét – összegezte a felmérés tapasztalatait a szakértő.
napi.hu