2015. évi CXLIII. törvény
Hatályba lépés időpontjai: 2015. november 01., 2016. november 01. (elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések), 2017. február 01. (elektronikus közbeszerzési alkalmazás üzemeltetésére vonatkozó előírás).

A 2015. november 01-én, vagy azt követően induló közbeszerzési eljárásokban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot. Új szempontként előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, és minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A túlárazás megakadályozása érdekében az ajánlatkérő előre meghatározhat egy olyan összeget, amely fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot. Csökkennek az ajánlattételi határidők: nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén lehetőség lesz gyorsított, nyílt eljárás alkalmazására 15 napos ajánlattételi határidővel.

A jogszabály részletesen rendelkezik az új nemzeti eljárás szabályairól - a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. A szolgáltatásoknál 60 millió forint fölött Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, ezen értékhatár felett uniós közbeszerzést kell lefolytatni. Az építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

Az új törvény több, új kizáró okot is rögzít:
- fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez offshore cég,
- kizáró ok, ha az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.

Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, továbbá gyorsul a jogorvoslati eljárás.
Új összeférhetetlenségi szabályként nyer megfogalmazást, hogy az állami vezetők (az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője) és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok nem lehetnek ajánlattevők.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása a közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult közigazgatási perekben a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.