Az IFRS-ek rendszere egy önálló, a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatívan megfogalmazott szabályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz.
    A bevezetés három évre elosztva, a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók amelyeknek kötelezően alkalmazniuk kell az IFRS-eket, míg mások választhatják azt. Egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból.
    A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével 2016. január 1-jétől - tulajdonosi döntés alapján - azok a vállalkozások választhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket, amelyek a részvényeiket az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák és amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.
    Immár kötelezően alkalmazniuk kell 2017. január 1-jétől az IFRS-eket a mérleg elkészítésére azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák. Ettől az időponttól szintén kötelező az IFRS-ek alkalmazása a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivételek az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek, a kisebb méretű - évi 5 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű - hitelintézetek valamint a Takarékbank Zrt.
    Tulajdonosi döntés alapján választhatják az IFRS-eket 2017. január 1-jétől a biztosítók - a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével -, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó intézmények. Ez utóbbi alól kivételek a nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak. Szintén ettől az időponttól választhatják az IFRS-ek szerinti mérlegkészítést az eddig nem említett, de könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások.
    2018. január 1-jétől kell alkalmazniuk az IFRS-eket a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint a kisebb méretű hitelintézeteknek és a Takarékbank Zrt.-nek is.
Egyáltalán nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozók, a non profit gazdasági társaságok, a pénztárak, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak, az ügyvédi irodák, az egyesülések, a szociális szövetkezetek, valamint a vízitársulatok sem.
    A tervezet módosítja a helyi adókról- illetve a társasági adóról szóló törvényt is. Ezek lényege az, hogy az IFRS rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adók alapját.

(MTI)