A fenntartóváltó kormányrendelet

A fenntartóváltás tehát a fenti törvényi keretek között valósult meg. A 2014 végi Szt.-módosítás szerint még az emberi erőforrások minisztere és a nemzetgazdasági miniszter állapodott volna meg azokról a szakképesítésekről, amelyek államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzése folyhat 2015. július 1-jét követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott szakképző iskolákban. Ez a rendelkezés végül nem lépett hatályba, és a fenntartóváltással érintett szakképző iskolákat rögzítő döntés sem miniszteri szinten valósult meg, hanem a kormány szintjén, a fenntartóváltó kormányrendelettel.

A fenntartóváltás és az azt követően végrehajtott intézményintegráció rövid végrehajtási ideje komoly kihívás elé állították a szakképző iskolákat, ugyanakkor a tanulókat nem érinthették hátrányosan. A fenntartóváltó kormányrendeletnek összesen négy melléklete van.
− Az 1. melléklet a tisztán a nemzetgazdasági miniszter fenntartásba kerülő szakképző iskolákat tartalmazza székhely, telephely, tagintézmény lebontásban.
− A 2. melléklet pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál maradó szakképző iskolákat.
− A 3. melléklet azon speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot is ellátó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményeket és többcélú köznevelési intézményeket sorolja fel, amelyekben szakképzés kizárólag a speciális szakiskolai nevelés-oktatás keretében folyik, és amelyek 2016. június 30-áig még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában maradnak, majd a speciális szakiskolai feladatellátás 2016. július 1-jével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásába kerül. (A fenntartóváltó kormányrendeletnek az operatív kormányrendelettel történő módosítása ebből a körből kivette azokat a gyermekvédelmi szakellátást biztosító feladatellátási helyeket, amelyekre vonatkozóan a 2014. vagy a 2015. évben az oktatásért felelős miniszter a fenntartói jog átadására vonatkozó döntést hozott, így ezeket az intézményeket ez az intézkedés nem érinti.)
− A 4. melléklet pedig olyan speciális eseteket tartalmaz, ahol a nemzetgazdasági miniszter és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint egy-két önkormányzat között az intézmény megosztásra kerül.

A kihirdetést követő napon, 2015. május 22-én hatályba lépett fenntartóváltó kormányrendelet értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál elsősorban alapfokú művészeti, zeneművészeti, iparművészeti és néhány egészségügyi, közgazdasági profilú szakképző iskola maradt a speciális szakiskolákon kívül.

Az operatív kormányrendelet

Az operatív kormányrendelet június 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és – hasonlóan a fenntartóváltó kormányrendelethez – másnap hatályba is lépett. Az operatív kormányrendelet rendezi − többek között −
− az állami szakképző iskolák kiválásának konkrét kérdéseit,
− az alapító okiratok elkészítését,
− a kiválásig vállalható kötelezettségek rendjét,
− a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból átkerülő munkavállalók egyes foglalkoztatási kérdéseit,
− az átadás-átvétel pontos kötelező tartalmi elemeit, valamint
− az ingó-, ingatlan eszközök átadásának rendjét.

A jogszabály a fentieken túl rendelkezik az uniós projektek átadásáról és a 2016. július 1-jén átkerülő intézmények átadás-átvételéről is.

Az operatív kormányrendeletnek öt melléklete van:
− Az 1. melléklet tartalmazza az átadás-átvételi megállapodás mintáját.
− A 2. melléklet pedig a szakmaszerkezeti döntést módosítja a fenntartóváltással összefüggésben, és egyes korlátozottan támogatott szakképesítés- és ágazat-keretszámot határoz meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában maradó szakképző intézmények tekintetében.
− A 3. melléklet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló kormányrendeletet módosítja, és megállapítja az alkalmazandó gyakorlati oktatásvezetői létszámot.
− A 4. melléklet a fenntartóváltó kormányrendeletet módosítja, négy intézménnyel egészíti ki a nemzetgazdasági miniszterhez kerülő intézmények listáját.
− Az 5. melléklet ugyancsak a fenntartóváltó kormányrendeletet módosítja, kicseréli az eredeti 3. mellékletet, amely azon speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot is ellátó köznevelési intézményeket sorolja fel, amelyek 2016. június 30-áig még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál maradnak.

A kiválás

Az Nkt. 84. § (7) bekezdése értelmében a kiválás az intézmény-átszervezés egyik módja, amely a szétválasztás körén belüli forma a különválás mellett. Erről alapesetben a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést, de a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból történő kiválás kivételes és speciális eset, amellyel kapcsolatban maga a Szt. teszi lehetővé, hogy ez a feladat- és intézményátadás ne minősüljön az Nkt. szerinti intézmény-átszervezésnek.

Az operatív kormányrendelet is megismétli, és egyben megerősíti, hogy a fenntartóváltó kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott köznevelési intézmények, többcélú intézmények, valamint a 4. mellékletében meghatározott többcélú intézmények, és annak tagintézménye(i) vagy intézményegysége(i) az abban meghatározottak szerint kiválik. A kiválással érintett köznevelési intézményből a nemzetgazdasági miniszter a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok szerint 2015. június 30-ával szakképzési centrumokat alapított. Az operatív kormányrendelet a kiválásnak és a szakképzési centrumok alapításának célját is megjelölte, amely az ellátott köznevelési feladat más szervezeti formában történő hatékony ellátása.

Az operatív kormányrendelet is fogalmazott meg biztosítékokat a korábbi és az új fenntartó döntéshozatalával kapcsolatban annak érdekében, hogy a fenntartóváltás miatt az eszközök, ingó és ingatlan vagyonelemek, erőforrások ne vesszenek el a folyamat során a szakképzés számára. Ezért a kiválással érintett köznevelési intézmény esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2015. június 15-éig csak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egyetértésével vállalhatott az átalakítás időpontja utáni időszakra áthúzódó kötelezettséget. Emellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az átalakítás időpontjáig a költségvetési kiadási előirányzatainak a kiválással érintett köznevelési intézményekre jutó arányos része terhére – az európai uniós forrásból megvalósuló beruházások kivételével – beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget nem vállalhatott.

Az operatív kormányrendelet kimondja azt is, hogy az átalakítás időpontját megelőzően keletkezett követelések és vállalt kötelezettségek az átalakítás időpontjáig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot illetik meg, illetve terhelik, ezt követően pedig a kiválással érintett köznevelési intézmény tekintetében az új fenntartót.

Az alapító okiratok

Az Nkt. értelmében a köznevelési intézmény alapítását
− az alapító okirat,
− a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá
– ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat,
− a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum,
− az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza – többek között –
− az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét,
− az intézmény hivatalos nevét,
− típusát,
− feladat-ellátási helyét,
− székhelyét,
− tagintézményét,
− telephelyét,
− az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
− a maximális tanulólétszámot,
− az évfolyamok számát,
− szakképzés esetén a szakmacsoportokat és
− az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát,
− szakközépiskola esetén az ágazatokat,
− a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá
− a vagyon feletti rendelkezés vagy
− a vagyon használati jogát, valamint
− az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak az átalakítására és az ahhoz kapcsolódó közfeladat átvételére 2015. július 1-jével került sor. Tehát nemcsak az intézmények, hanem a korábbi fenntartó alapító okiratának a módosítása is szükséges volt a fenntartóváltással kapcsolatban, hiszen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyetlen költségvetési szervként foglalta magába a fenntartásában álló szakképző iskolákat. Az operatív kormányrendelet értelmében az oktatásért felelős miniszternek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata módosításáról 2015. június 19-éig kellett gondoskodnia. Amennyiben ez a határnap eredménytelenül telt volna el, a Magyar Államkincstár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakítását az átalakítás időpontjával hivatalból jegyezte volna be a törzskönyvi nyilvántartásba.

A szakképzési centrumok nyilvántartásba-vétele

Az Nkt. szerint a köznevelési intézmény (ezen belül a szakközépiskola és a szakiskola is) jogi személy, amely alapvetően a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik, és a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

Az operatív kormányrendelet értelmében az Oktatási Hivatal a kialakított összesen 44 darab szakképzési centrumot új OM-azonosítóval vette nyilvántartásba. Amennyiben pedig a kiválás a köznevelési intézmény tagintézményét vagy intézményegységét érintette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti egységeként továbbműködő köznevelési intézmény OM-azonosítója nem változott.

A szakképzési centrumok jogállására, a köznevelési intézményrendszerben elfoglalt új helyére és a tagintézményeihez való viszonyulására jelen írás nem tér ki részletesebben, annyit azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a szakképzési centrumok – amellett, hogy új intézménytípusként kerültek megfogalmazásra – leginkább az egységes intézményként működő, több szakképző iskolát (tagintézményt, intézményegységet, telephelyet) magába foglaló, és helyenként már eddig is működő, gyakran „holland típusú” szakképzési szerveződéssel azonosíthatóak.

Fenntartói jogok

Ahogy arra korábban már kitértünk, a régi és az új fenntartási modell közötti különbség, hogy míg 2015. június 30-ig egy háttérintézmény, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt a fenntartó, addig a 2015. július 1-je utáni időszakban a kormány egyik tagja, a nemzetgazdasági miniszter a fenntartó.
   
Az operatív kormányrendelet tovább bontja a fenntartói jogok tartalmát, és azok háromféle szintjét különbözteti meg:
− az átalakítás tekintetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogutódja, pontosabban jogutódjai a szakképzési centrumok,
− a kiválással érintett köznevelési intézmény fenntartói jogai és kötelezettségei tekintetében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogutódja,
− a munkavégzésre irányuló azon jogviszonyok tekintetében, amelyek keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központi szervében a kiválással érintett köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő feladatokat és az ahhoz kapcsolódó gazdasági, ügyviteli és műszaki feladatokat ellátó személyek kerülnek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, azaz a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal állományába, a minisztérium, továbbá a hivatal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogutódja.

Foglalkoztatási kérdések
Az új szervezetekbe átkerülő munkatársak

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak száma több mint 140 000 fő volt a fenntartóváltást megelőzően, amelynek többsége pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban került foglalkoztatásra, körülbelül 2 300 fő azonban mint köztisztviselő látta el a fenntartói feladatokból eredő teendőket. Tekintettel arra, hogy a szakképző iskolák nagy része átkerült a nemzetgazdasági miniszter fenntartásába, a pedagógusok, a szakmai tanárok, a szakoktatói és egyéb munkakörben foglalkoztatottak is átkerültek a funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselőkkel együtt.

Annak érdekében, hogy az alkalmazottak is megmaradhassanak a szakképzés szolgálatában, az operatív kormányrendelet a foglalkoztatás tekintetében is garanciákat fogalmazott meg az átmeneti szabályok között. Ennek értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az átalakítás időpontjáig a kiválással érintett köznevelési intézmények tekintetében foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt csak a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével létesíthetett vagy szüntethetett meg. (Az más kérdés, hogy a jogkör személyes gyakorlása a miniszter részéről ebben az esetben lehetett a legkevésbé megvalósítható figyelemmel a nagyszámú alkalmazottra is, ezért ezzel a jogával valószínűleg úgynevezett leadott hatáskörben, alacsonyabb szinten élt a miniszter.)

Attól függően rendelkezett tehát az operatív kormányrendelet a munkajogi jogutódlás egyes kérdéseiről, hogy ki milyen feladatot látott el a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban, annak központi vagy területi szervében, vagy az annak fenntartásában működő köznevelési intézményben, szakképző iskolában.
− A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatotti állományából a kiválással érintett köznevelési intézményben
o    pedagógus-munkakörben,
o    a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben és
o    a gazdasági,
o    ügyviteli,
o    műszaki és
o    kisegítő munkakörben foglalkoztatottak  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 24. §-ának (3) bekezdése szerint kerültek a szakképzési centrumokba.
(A Kjt. idézett bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik.)
− A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatotti állományából a kiválással érintett köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő feladatokat és ahhoz kapcsolódó gazdasági, ügyviteli és műszaki feladatokat
o    a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központi szervében ellátó személyek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 58. §-a szerint kerültek Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal állományába,
o    a központ területi szervében ellátó személyek a Kttv. 72. §-a szerint kerültek a szakképzési centrum állományába.

A Kttv. 58. §-a értelmében (a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás) nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha – a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről (átadó) a jogutód (átvevő) munkáltatóra szállnak át.

A Kttv. 72. §-a értelmében (jogviszonyváltás) ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Kttv. hatálya alól egy, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Kivéve, ha az átvevő munkáltató a KJt. rendelkezései alapján, vagy összeférhetetlenség miatt nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, mert ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik.
Egy speciális esetben, amikor nem csak szakképzési feladatot ellátó iskola lett átadva az új fenntartónak, négyoldalú megállapodás került aláírásra a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, az emberi erőforrások minisztere és a nemzetgazdasági miniszter között a foglalkoztatási kérdések rendezésére. Amennyiben tehát a nemzetgazdasági miniszter és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között megosztott, többcélú intézmény kiválással érintett tagintézményében vagy intézményegységében pedagógus-munkakörben vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy munkaköre a kiválással nem érintett tagintézmény vagy intézményegység nem szakképzéssel összefüggő alapfeladatának ellátására is kiterjed, a központ foglalkoztatotti állományából a szakképzési centrum állományába történő átvételére a fenti négyoldalú megállapodás ilyen rendelkezése alapján került sor.

A gyakorlati oktatásvezető és a szakképzési centrumban alkalmazott vezetői megbízások
foglalkoztatási kérdéskörbe eső rendelkezés keretében módosították az operatív kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 3. mellékletét, amelyben meghatározásra kerültek a gyakorlati oktatásvezetői megbízás és a szakképzési centrumban alkalmazott magasabb vezetői és vezetői megbízások, valamint annak feltételei és létszáma.

Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése értelmében az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni 2015. június 12-től. Ezzel egyidejűleg az Nkt. 8. melléklete is kiegészült, és a köznevelési intézményekben alkalmazott gyakorlati oktatásvezetők számára járó pótlék alsó határát az illetményalap húsz, míg felső határát negyven százalékában határozta meg.

A 326/2013. kormányrendeletben is kiegészült a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát meghatározó 3. melléklet, amely szerint állami fenntartású szakképző iskolában kétszáznál több tanuló esetén, illetőleg állami fenntartású szakképző iskola tagintézményében, tagintézményenként kétszáznál több tanuló esetén is egy-egy fő gyakorlati oktatásvezetőt kell alkalmazni. (Ez azt is jelenti, hogy a kétszáz fő alatti tagintézményben nincs finanszírozott gyakorlati oktatásvezetői munkakör.)
A melléklet kiegészült egy új táblázattal is, amely a szakképzési centrum tagintézményében alkalmazott vezetők kötelező létszámát állapítja meg. Eszerint tagintézményenként
− egy fő intézményvezetőt, valamint
− tagintézményenként ötven tanuló létszám alatt nulla,
− ötven és kétszázötven tanuló között egy,
− kétszázötven és hétszázötven tanuló között kettő,
− hétszázötvennél több tanuló esetén pedig három intézményvezető-helyettest kell alkalmazni.

A szakképzési centrum tagintézményében is – hasonlóan a nem szakképzési centrumként működő a nevelési-oktatási intézményekhez – kétszáznál több tanuló esetén egy fő gyakorlati oktatásvezetőt kell alkalmazni.

Az átadás-átvételi megállapodás

Az átadás-átvétel pontos tartalma és módja az operatív kormányrendeletben került meghatározásra. Eszerint a közfeladat átvételével kapcsolatos feladatok rendezéséről, valamint az ehhez kapcsolódó vagyon-, létszám-átcsoportosításról, a Kormánynak az átvételre kerülő közfeladathoz kapcsolódó előirányzat átcsoportosítására vonatkozó döntésének megalapozása, továbbá a hazai és európai uniós pályázatok, projektek és egyéb kötelezettségvállalások tekintetében az operatív kormányrendelet 1. melléklete szerinti átadás-átvételi megállapodást kellett kötni.

Az operatív kormányrendelet az átadás-átvételi megállapodás tartalmát illetően megengedő, azt nem kizárólagos formaként határozza meg, és lehetővé teszi, hogy az átadás-átvételi megállapodás tartalmától a felek egyező akarattal eltérhessenek. Ezen túlmenően azonban elrendeli, hogy az átadás-átvételi megállapodásban kell rendezni az átalakítás időpontjával le nem zárható követelések és kötelezettségek elszámolásának módját.

Az átadás-átvételi megállapodás egy előkészítési és egy aláírási szakasz alapján került véglegezésre. A 26 pontból és 11 mellékletből álló négyoldalú átadás-átvételi megállapodás alapjául szolgáló átadás-átvételi eljárást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és – a szakképzési centrumok helyett eljárva – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal folytatta le. Az átadás-átvételi megállapodást 2015. július 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, – a szakképzési centrum nevében és képviseletében eljárva – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter írta alá.

Az átadás-átvételi megállapodáshoz kapcsolódóan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a 2015. június 30-i állapotnak megfelelően a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak a következő dokumentumokat adta át a kiválással érintett köznevelési intézménnyel és az átvételre kerülő közfeladattal kapcsolatosan:
− a kiválással érintett köznevelési intézményre vonatkozó szakmai alapdokumentumokat,
− a kötelezettségvállalásokra és a vagyonra (ideértve az ingatlan és ingó eszköz- és infrastruktúra állományra, informatikai és egyéb adatbázisra) vonatkozó nyilvántartást és ezek alapbizonylatait,
− a korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban foglalkoztatottak személyi anyagait, vagyonnyilatkozatait, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket, valamint a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatban keletkezett további iratokat,
− a tanulói jogviszonnyal kapcsolatban keletkezett személyi és tanügyi dokumentumokat, valamint
− a szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendeletben a 2015/2016. tanévre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra megállapított keretszámokat (az operatív kormányrendelet 2. mellékletében újonnan meghatározott keretszámok kivételével).

Az átadás-átvételi megállapodás elválaszthatatlan részét képező mellékletek
− az átadásra kerülő létszám és foglalkoztatottak adatait,
− az átadásra kerülő előirányzatok részletes kimutatását,
− az átadásra kerülő bevételek és kötelezettségvállalással terhelt maradvány részletes kimutatását,
− az átadó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelésében vagy használatában lévő, valamint
− a központ által bérelt ingatlanok, illetve
− ingatlanrészek adatait, továbbá
− a leltári számmal vagy
− más beazonosítóval ellátott ingó vagyon és vagyoni értékű jogok adatait tartalmazzák.
A mellékletek között kellett szerepeltetni
− az ingó vagyon és a vagyoni értékű jogok átadás-átvételi jegyzőkönyvét,
− a kötelezettségvállalásokról, kötelezettségekről és követelésekről szóló kimutatást,
− az átadás-átvétel kapcsán a működőképesség fenntartása érdekében szükséges pénzügyi és technikai feltételek bemutatását,
− a hazai és európai uniós társfinanszírozású projektek részletes kimutatását,
− a bélyegző nyilvántartást és
− végül az átadás-átvételről 2015. június 30-i kiértékelt leltáradatok alapján készített tételes jegyzőkönyvet is.

Ingatlan, illetve ingatlanrész megosztott használata

A fenntartóváltó kormányrendelet 4. mellékletében olyan többcélú intézmények kerültek meghatározásra, amelyek fenntartói feladatai és kötelezettségei 2015. július 1-jével a mellékletben meghatározott módon megosztásra kerültek a nemzetgazdasági miniszter és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között. Ezek többek között
− szakiskolai,
− gimnáziumi,
− szakközépiskolai,
− kollégiumi,
− általános iskolai,
− alapfokú művészeti iskolai,
− speciális szakiskolai és
− akár óvodai feladatokat különböző variációban, vegyesen ellátó többcélú intézmények, amelyek esetében a fenntartóváltás miatti szétválasztás fizikálisan nem volt megoldható az épület, ingatlan egységessége miatt.

Az operatív kormányrendelet értelmében ennek a többcélú intézmény tagintézményének vagy intézményegységének kiválása esetén a feladatellátást szolgáló ingatlannak, illetve ingatlanrésznek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképzési centrumok közötti használatát kétféleképpen kellett megosztani, illetve az intézményeket szétválasztani.
− Teljes megosztásra került sor, ha a többcélú intézmény két vagy több ingatlannal, két vagy több bejárattal, illetve külön feladat-ellátási helyekkel rendelkezett.
− Teljes megosztási lehetőség hiányában az ingatlan került megosztásra akként, hogy a nevelőtestületek működése külön helyiségben biztosított legyen.
A szétválasztás alapelve tehát az volt, hogy ahol ezt az ingatlan lehetővé tette, ott lehetőleg olyan viszonyokat kellett kialakítani, amelyek a tényleges fizikális különlétnek legalább a látszatát keltik, azaz quasi önálló ingatlanban működő önálló intézmények alakíthatók ki. Ezt megerősítendő az operatív kormányrendelet azt is előírta, hogy megosztás során a közműrendszereket is szét kell választani, ha annak műszaki akadálya nincs. Magyarán amennyiben megoldható a víz-, a gáz-, az áram-, a távközlési és egyéb közműszolgáltatást is lehetőleg önállóan, elkülönülten kell igénybe venni.

− Teljes használatmegosztás esetén a többcélú intézmény működtetésének kötelezettsége és költsége az azt használó fenntartót terheli. Ha az érintett többcélú intézmény vagy annak kiválással érintett tagintézményének vagy intézményegységének működtetője az átalakítás és a közfeladat átvételének időpontjában települési önkormányzat, a többcélú intézmény működtetésének költsége az Nkt. 76. §-a szerint terheli a települési önkormányzatot. (Az Nkt. 76. §-a szerint a működtető települési önkormányzat köteles – többek között – ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, és gondoskodik az állagmegóvásról. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető feladata emellett a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása.)

− Teljes használatmegosztási lehetőség hiányában a működtetési kötelezettség és költség viselése tekintetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megállapodása az irányadó, azaz a speciális helyzet, adottságok és lehetőségek ismeretében egyedileg kellett minden egyes megosztott többcélú intézmény esetén megegyezni és azt megállapodásban rögzíteni.

Hazai, illetve európai uniós forrásból finanszírozott projektek

A kiválással érintett köznevelési intézményt érintő hazai, illetve európai uniós forrásból finanszírozott olyan projektek átadás-átvételéről is az átadás-átvételi megállapodásban kellett rendelkezni, amelynek kedvezményezettje a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt.

Az átvételre kerülő projektek tekintetében az átalakítás időpontjától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe a szakképzési centrumok léptek. A támogató szervezetnek pedig a támogatási szerződés módosításáról annak jogszabályban meghatározottak szerinti kezdeményezésétől számított húsz napon belül kellett gondoskodnia.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a projekt átvételével egyidejűleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére átadta az általa igényelt, a támogató felé el nem számolt és számlákkal le nem fedett támogatási előleget. Az operatív kormányrendelet azt is előírta, hogy az átadás-átvételi megállapodás hatálybalépéséig az átvételre kerülő projektben vállalt kötelezettségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak kell teljesíteni.

 

Következő számunkban folytatjuk.

 

(Nádasdy Bence)