Az eurózóna gazdasága idén 1,6 százalékkal növekedhet, ami minimális mértékű javulás a júniusi számokhoz képest, és erősebb, mint a tavalyi 0,9 százalékos gazdasági bővülés, de kevésbé erős mint lehetne, miután "egy százaléknyi növekedés nem jön át" - jegyezte meg. Az OECD számításai szerint ugyanis az alacsony olajárak, az euró leértékelődése és az alacsonyabb hosszú távú kamatlábak hatásai az eurózóna gazdaságának nagyobb mértékű növekedést tennének lehetővé. A visszafogottabb növekedés mögött a befektetések alacsony szintje és az egységes belső piac problémái mellett elsősorban továbbra is a magas eladósodottság állhat, mivel a kedvező kamatkörnyezet ellenére sem indult meg a vállalati hitelezés - hangsúlyozta a nagykövet. Hozzátette, az OECD szerint ezért további lépésekre van szükség a banki portfóliók tisztítására, illetve a bankunió kialakításához.
    Cséfalvay Zoltán szerint Magyarország számára nagyon fontos, hogy "az eurózóna tudna növekedni, de szerkezeti problémákkal küzd, ezért a bankunió megvalósítását és a portfóliók tisztását a bankoknál fel kéne gyorsítani".
    A szervezet az idénre várt 1,6 százalékos növekedés után jövőre 1,9 százalékos javulást prognosztizál az eurózónában.
    Az OECD a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését 3 százalékra csökkentette, jövőre pedig 3,6 százalékot vár. Júniusban 3,1, illetve 3,8 százalékosak voltak a prognózisok.
    Kínában idén 6,7 százalékos növekedést vár az OECD, ami 0,1 százalékkal kisebb mint a júniusi előrejelzés, jövőre pedig 6,5 százalékos növekedés várható, ami a júniusban előrejelzettnél 0,2 százalékkal kevesebb. "A kínai belső fogyasztás és a kínai gazdaság importigényének csökkenése kihat a globális gazdaságra is" - hívta fel a figyelmet Cséfalvay Zoltán.
    A fejlett gazdaságok közül továbbra is az Egyesült Államok teljesít a legjobban: az idei (2,4 százalékos) és a jövő évi (2,6 százalékos) növekedése továbbra is erős marad, és az OECD szerint is lassan itt az ideje a kamatemelésnek a belgazdasági indikátorok alapján. Az amerikai kamatemelés azonban jelentős turbulenciát okozhat a feltörekvő piacokon, ezért a nagykövet szerint nem az számít, hogy mikor hajtják végre, hanem az, hogy milyen ritmusban. Az OECD szerint azt mindenképp óvatosan, lépcsőzetesen kell végrehajtani egyértelmű, érthető kommunikációval kiegészítve.
    Cséfalvay Zoltán szerint az Egyesült Államok és Európa összehasonlításában világosan látszik, hogy Amerikában már beindult a banki hitelezés, Európában viszont még mindig nem.

(MTI)