JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
A 32/2015. (VI. 19.) EMMI- rendelet – zömében 2015. június 20-ai hatálybalépéssel – módosította A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletet (a továbbiakban: rendelet).
− óvodáztatás
o óvodai felvétel,
o mulasztás igazolása,
o igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei,
− tanulói fegyelmi eljárás,
− szakmai munkaközösségek,
− pedagógiai szakmai ellenőrzés,
− egyházi, magán, és nemzetiségi önkormányzati fenntartási nevelési-oktatási intézmények működésének engedélyeztetése,
− képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés,
− Köznevelési Hídprogramok.
A megváltozott, illetőleg újonnan beiktatott rendelkezések közül különösen az óvodáztatást érintő szakaszok tartalmaznak tartalmi változást, az új rendeleti előírások többsége annak a folyamatnak az eredménye, amely során az eddig törvényben szabályozott részletes rendelkezések rendeleti szintre kerültek, a jogalkotó szándéka szerint „a jelenleginél egyértelműbb és a hatékony jogalkalmazást elősegítő szabályozás kialakítása” érdekében.
Az óvodai felvétel
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 49. §-a tartalmazza az óvodai felvétel szabályait. A paragrafus (2) bekezdése szerint a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, illetve átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, illetve átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alapján az óvoda köteles felvenni, illetve átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). A kötelező felvételt biztosító óvoda tehát nem tagadhatja meg a gyermek felvételét. Különös jelentősége van ennek a rendelkezésnek 2015. szeptember 1-jétől, amikor hatályba lép az Nkt. 8. § (2) bekezdése, amely előírja az adott év augusztus 31. napjáig harmadik életévüket betöltő gyermekek kötelező óvodába járását. A rendelet 2015. június 20-ától hatályos 20. § (9)−(10) bekezdésében a jogalkotó meghatározza az életvitelszerű ott lakás kritériumait, kizárva ezzel, hogy a szülő másik lakcímre történő bejelentéssel „választhasson” kötelező felvételt biztosító óvodát.
A rendelet 20. § (9) bekezdése szerint életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak, illetve lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. A gyermeknek tehát legalább az óvodai beíratás első napját megelőzően három hónappal az adott óvoda körzetében kell laknia. Ha ez a feltétel nem teljesül, vagy fennáll annak gyanúja, hogy a gyermek a bejelentett lakcímen nem életvitelszerűen lakik, a következő eljárás veszi kezdetét:
− Az óvodavezető, illetve olyan esetben, ha a jelentkezők magas száma miatt az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság tesz javaslatot a felvételre, a bizottság jogosult felszólítani a gyermek szülőjét, hogy a gyermek életvitelszerű körzetben lakását igazolja. A szülő az igazolásra felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles bemutatni a területileg illetékes védőnőtől származó, védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
− Ha a szülő a fenti nyilatkozatot határidőre nem mutatja be, az óvodavezető, illetve az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. A családlátogatás időpontjára legalább három időpontot kell meghatározni.
− Amennyiben a három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
A gyermekek mulasztásának igazolása és az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei
2015. június 20-ától változtak annak feltételei, hogy milyen esetekben tekinthető igazoltnak a mulasztás. A jogszabály-módosításig a mulasztást igazoltnak kellett tekinteni, ha
− a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
− a tanuló − kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére − a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
− a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
− a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
A rendelet módosult 51. § (2) bekezdése szerint óvodás gyermek távolmaradása esetén nem elegendő pusztán a szülő előzetes bejelentése. Az iskolás tanulókra vonatkozó szabályokkal azonosan, a mulasztás akkor tekintendő igazoltnak, ha a szülő előzetesen kérelmezi a távolmaradást, és arra az intézmény házrendjében meghatározottak szerint a gyermek engedélyt kapott. A mulasztás igazolásának szabályai egyebekben változatlanok maradtak.
Az igazolatlan mulasztások következményei:
A kötelező óvodáztatás bevezetésétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől, ha
− az óvodába járásra kötelezett gyermek öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,
− az óvodába járásra kötelezett gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot,
− húsz nevelési nap igazolatlan mulasztás elérésekor pedig a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke óvodás esetében az adott nevelési évben továbbra is tizenegy nap, tanköteles tanuló esetében az adott tanítási évben összesen harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.
A kötelező óvodába járás bevezetésével 2015. szeptember 1-jétől megszűnik az óvodáztatási támogatás.
A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai
A rendelet 171. §-ának (1) bekezdése kiegészült a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés alapelvével, amelynek célja az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése,
− a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek,
− a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység,
− a tanulói közösségfejlesztés,
− a család bevonása és támogatása, valamint
− az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás
révén.
Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer magába foglalja
− az elvárt eredmények intézményi szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges beavatkozások tervezését,
− a tanulási és tanítási folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív tanulásszervezést,
− az önálló tanulási képesség kialakítását,
− a tanulók kreatív tevékenységére épülő foglalkozásait,
− a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket,
− a tanulmányi előrehaladást segítő képességfejlesztő programokat,
− az átmenetek segítését a tanulói előrehaladás, valamint
− az intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény rendszeres értékelését.
Egyik felkészítés megszervezése sem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.
Köznevelési Hídprogramok
A Köznevelési Hídprogramokra vonatkozó valamennyi szabály – az Nkt. 14. § (1) bekezdésének kivételével – 2015. június 20-ai hatállyal a rendelet 180. §-ába került azzal a különbséggel, hogy
− a programban résztvevő pedagógusok illetménykiegészítés helyett illetménypótlékra jogosultak, ha az adott tanévben az érintett tanulók legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett;
− a Köznevelési Hídprogramokat megvalósító intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat (a 2015/2016. tanévre az ezeknek a feladatoknak az elvégzésére kijelölt intézmények listája letölthető a KLIK honlapjáról).
A kijelölés az alábbi szempontok figyelembevételével történik:
− a középfokú iskola elsősorban az Nkt. 20. §-ában foglalt többcélú intézményként, összetett iskolaként, egységes iskolaként vagy közös igazgatású köznevelési intézményként működik,
− Híd I. program esetén érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatást folytat,
− Híd II. program esetén van szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama, vagy felnőttoktatást szervez.
Azon tanköteles tanulók szüleinek, akiket nem vettek fel középiskolába, az általános iskola
− tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról, és
− értesítést küld a tanulóról az állandó lakhelye, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes járási kormányhivatalnak.
− A Híd I. programba bekapcsolódni kívánó tanulóról az általános iskola értesítést küld a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amely ha a tanköteles tanuló nem kezdi meg a tanulmányait, értesíti a szabálysértési hatóságot.
A szakmai munkaközösségek, a tanulói fegyelmi eljárás szabályai
Az előírások tartalmilag nem változtak, a részletes szabályok a törvényből a rendeletbe kerültek át.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
Az Nkt. 87.§ (4) bekezdésének szabályai 2015. június 20-ával átkerültek a rendelet 145. § (1a) bekezdésébe, az Nkt. 86. § (4)−(8) bekezdései a rendelet 156. §-ába.
Egyéb módosítások
Hatályát vesztette 2015. június 20-ától a rendelet 77. § (3)−(4) bekezdése az évfolyamismétlésről. [„(3) Az évfolyam megismétlése − kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát − nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.”]
A rendelet a 2015. július 1-jétől felállított szakképzési centrumok rövid nevére vonatkozóan előírja, hogy az az egyedi elnevezést és az SZC rövidítést tartalmazza.
A „nem állami, nem települési fenntartású nevelési-oktatási intézmény” – meghatározás helyébe „az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmény” –megnevezés lépett.
A rendelet 158. § 2015. június 20-ai hatálybalépéssel beiktatott (8) bekezdése előírja, hogy a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről a kormányhivatalnak értesítenie kell a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
További hírek
Adóváltozások 2025: áfa, helyi adók
Kft. ügyvezetésének változása
A szociális hozzájárulási adó 2025. évi változásai
Hogyan érdemes nyugdíjba vonulni 2025-ben?
Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től
A munkába járás költségtérítésének különös esetei
Kanyarban az Ügyfélkapu kivezetése: folyamatosan frissül...
Így változnak a kisadók 2025-től
Várható munkajogi változások 2025-től
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
27
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR