A törvényi keretek

Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályainak törvényi kereteit a köznevelésről szóló törvény 87. §-a határozza meg. Az ágazati törvény rendelkezései szerint az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretei között az iskolában, a kollégiumban folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.

Az Oktatási Hivatal szervezi meg

Az ellenőrzési rendszer működtetéséhez kapcsolódó fontos változás, hogy az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jével átvette a megyei kormányhivatalok ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait, így jelenleg már az Oktatási Hivatal látja el
− a tervezéssel,
− szervezéssel és
− lebonyolítással járó összes feladatot, amelynek szabályait a miniszteri rendelet szintén meghatározza.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés törvényben deklarált célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés a fenntartó típusától függetlenül minden intézményt érint.

Az ellenőrzést végzők

Az iskola ellenőrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport végzi.

Fontos: a szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

A szakértő kijelölésével kapcsolatos rendelkezés, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben csak az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. A külön jogszabályban előírt továbbképzés a köznevelési szakértőkről szóló miniszteri rendeletben szabályozott, az Oktatási Hivatal által szervezett továbbképzést jelenti, ahol szakmai kérdéseken kapnak tájékoztatást a résztvevők.
A szakértői részvétellel kapcsolatosan további feltétel, hogy az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése is szükséges.

Az ellenőrzés munkajogi következménye

Fontos eleme a szabályozásnak, hogy az ágazati törvény kifejezetten kimondja azt az eddig is alapvetően alkalmazott, de törvényi szinten nem rögzített gyakorlatot, miszerint az iskolában a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni. Ez természetesen jelenthet jó és rossz munkajogi következményeket egyaránt az iskola vezetőjére és pedagógusaira nézve.

A fenntartó számára biztosított nyilvánosság

A törvény garanciális jelleggel kimondja, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény  vonatkozásában nyilvánosak.

Az új végrehajtási előírások

A törvényhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat a miniszteri rendelet XV. fejezete (145−158. §) tartalmazza. A miniszteri rendelet módosított 145. §-a alapján az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, hogy az iskolák, kollégiumok szakmai tevékenységét
− a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére,
− az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, valamint
− az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá
− az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.

Az intézményi önértékelés

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés alapja az intézményi önértékelés. A miniszteri rendelet 145. §-a alapján az ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés
− területeit,
− szempontjait,
− módszereit és
− eszközrendszerét az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Ennek részeként
− kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint
− az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.

Az intézményi önértékelés eredményeit az iskolának rögzítenie kell az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi
− az értékelt pedagógus,
− az intézményvezető és
− az Oktatási Hivatal számára.

Az intézményi önértékelés eredményét az ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezetőnek kell megküldenie a fenntartó részére.

Fontos: az intézménynek a saját önértékelését úgy kell megterveznie, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye az ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben!

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái

A miniszteri rendelet 146. §-a alapján az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésnek három fajtája van. Ez alapján az ellenőrzés irányulhat
− a pedagógus ellenőrzésére,
− az intézményvezető ellenőrzésére, valamint
− az intézmény ellenőrzésére.

A pedagógus ellenőrzése

A pedagógus ellenőrzése
− általános pedagógiai szempontok szerint történik,
− célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése,
− módszere − ha a pedagógus munkakörének részét képezi –
o    a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése,
o    a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata,
o    interjú felvétele, valamint
o    az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.

A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:
− pedagógiai módszertani felkészültség,
− a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
− a tanulás támogatása,
− a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
− a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,
− integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
− pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
− kommunikáció és szakmai együttműködés,
− problémamegoldás, valamint
− elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A miniszteri rendelet módosított 148. §-a alapján a pedagógus ellenőrzése esetén az ellenőrzésben érintett pedagógus az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig köteles feltölteni A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben meghatározott portfólióját az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha az ellenőrzés kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az adott tanítási év végéig módosíthatja portfólióját.

A pedagógust egyidejűleg két szakértő látogatja meg. Ha a pedagógus munkakörének részét képezi tanítási óra, foglalkozás megtartása, a szakértők egy nap alatt a pedagógus két tanítási óráját, foglalkozását látogatják meg.

Az intézményvezető ellenőrzése

Az intézményvezető ellenőrzése
− az iskola és annak tagintézménye vezetőjére, valamint
− a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére terjed ki.

Az ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.

Módszere az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint az egyéb, az intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés intézményvezetőre vonatkozó dokumentumainak elemzése.

Az intézményvezető ellenőrzésére legkorábban az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor.

Az intézményvezető ellenőrzésének részterületei az alábbiak:
− az iskolai pedagógiai folyamatok − nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai − stratégiai vezetése és irányítása,
− az iskola szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,
− az iskolai változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,
− az iskolában foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása,
− a vezetői kompetenciák fejlesztése.

A miniszteri rendelet módosított 149. §-a alapján az érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig köteles feltölteni az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a vezetői tevékenységet bemutató  dokumentumokat, így
− a vezetői pályázatát vagy annak hiányában vezetői programját,
− az iskola pedagógiai programját,
− az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, valamint
− az iskola szervezeti és működési szabályzatát.

Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő látogatja meg.

Az intézményellenőrzés

Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást adjon az iskola pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy az intézmény hogyan valósította meg a
− pedagógiai programjában,
− a munkatervében, valamint
− az előírt intézkedési tervben foglaltakat.

Módszere az interjúkészítés és dokumentumelemzés, a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata, valamint az iskola feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

Fontos: intézményellenőrzésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény vezetőjét értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében vagy az intézményellenőrzés során kerül sor az intézményvezető ellenőrzésére is!

Az intézményellenőrzés során az alábbi területeket vizsgálják:
− pedagógiai folyamatok,
− személyiség- és közösségfejlesztés,
− az iskolában folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,
− belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,
− az iskola külső kapcsolatai,
− a pedagógiai működés feltételei, valamint
− az intézménytípusra vonatkozó nevelési-oktatási irányelvet megállapító jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés.

A miniszteri rendelet módosított 150. §-a alapján az iskola ellenőrzése esetén az érintett intézmény vezetője legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig köteles feltölteni az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe
− az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját,
− a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint
− az intézményi eredményeket, ide értve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, − az iskolára vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit bemutató dokumentumokat.

Az iskolát egyidejűleg az intézményben oktatott tanulók és az iskola által ellátott feladatok számától függően legalább három, legfeljebb öt szakértő látogatja meg.

Az intézményvezetőnek az intézményellenőrzés lezárását követő negyvenöt napon belül, az összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet kell készítenie, amelyben ki kell jelölni az iskola pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait.

Fontos: az intézkedési tervet a nevelőtestületnek az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumának informatikai rendszerben történő rögzítésétől számított hatvan napon belül jóvá kell hagynia!

Az intézkedési tervet az érintett iskola vezetője a jóváhagyást követően haladéktalanul köteles feltölteni az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi az iskola fenntartója, valamint a hivatal számára.