A jogszabályi rendelkezés viszonylag egyszerűnek, egyértelműnek tűnik, mégis érdemes összefoglalni a témával kapcsolatos szabályokat. Már csak azért is, mert fontos tudni a működtetőnek is azt, hogy milyen feltételek megléte esetén engedélyezhető az eltérő nyitva tartás.
A vásárlónak pedig lényeges tudni, hogy melyik üzlet tart nyitva vasárnap is, akár azért, mert ezt a jogszabály lehetővé teszi, akár azért, mert azt a kereskedőnek a hatóság engedélyezte.

Már a fenti bevezetőből is látszik, hogy azok az üzletek, amelyeknek vasárnapi nyitva tartása feltételekhez kötött, csak kérelemre, kérelmük benyújtása és annak elbírálása alapján tarthatnak nyitva vasárnap is.

Nézzük azonban részletesen a nyitva, illetve zárva tartásra vonatkozó szabályozást:

Általános szabályként az üzletek nyitvatartási idejét – a jogszabályi keretek között – a kereskedő állapítja meg.

A nyitvatartási időt be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak (ez a jegyző), s úgyszintén a nyitvatartási idő megváltoztatását is az azt követő nyolc napon belül.

Emellett az üzlet nyitvatartási idejéről a vásárlókat is tájékoztatni kell.

A nyitva tartást korlátozni lehet, mégpedig két módon.

Az éjszakai – 22 és 6 óra közötti – nyitva tartást korlátozhatja helyi önkormányzati rendelet.
E szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásának további – tehát a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben foglaltakon túli – korlátozását. Szintén önkormányzati rendelet szabályozhatja az üzletek éjszakai nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat. E díjat az önkormányzat az említett (közbiztonsági, köztisztasági) többletfeladatok ellátására köteles fordítani.

További korlátozást jelentenek a vasárnapi nyitva tartás tilalmáról, illetve engedélyezésének feltételeiről rendelkező, fent említett két jogszabály előírásai.

Általános szabályként érvényes az, hogy az üzletek kiskereskedelmi napokon – hétfőtől szombatig – 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthatnak nyitva.

Ebből adódó általános tilalmi rendelkezés az, hogy az üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak.

Nézzük azonban a kivételeket, amelyekből van jó néhány. Mindazonáltal azok a vásárlók, akik bevásárlásaikat korábban vasárnapra időzítették, kénytelenek e szokásukon módosítani, mert a kivételek nem alkalmasak arra, hogy a nagybevásárlást ezeken a napokon továbbra is lehetővé tegyék.

Az üzletek vasárnap is nyitva tarthatnak adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra között, s emellett évente egy – tetszőlegesen kiválasztott – vasárnap, szintén 4 óra 30 perc és 22 óra között.

Ezeket a nyitvatartási szándékokat – mely tehát öt vasárnapot érint – a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak – a jegyzőnek – legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni.

Az üzletek szintén nyitva tarthatnak december 24-én és december 31-én, de csak 4 óra 30 perc és 12 óra között.

Vannak olyan üzletek, melyek eltérő nyitva tartással tarthatnak nyitva, ideértve a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét is:

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon is nyitva tarthatnak 4 óra 30 perc és 12 óra között.

Az újságot árusító üzletek, továbbá a virágot értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között szintén nyitva tarthatnak.

A sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 m2-t nem haladja meg, a további feltételek teljesülése esetén az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat. Ennek további feltétele, hogy ebben az időszakban az értékesítési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, gazdasági társaság esetén pedig a társaságnak legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja saját maga vagy segítő családtagjuk folytatja a tevékenységet. Ilyen esetben természetesen szükséges a kereskedelmi tevékenységre jogosító végzettség megléte is.
Érdemes kitérni arra, hogy ki minősül segítő családtagnak. Ide tartozik a fent említett egyéni vállalkozó, egyéni cég tagjának, illetve a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának közeli hozzátartozója. Azaz: házastársa, egyeneságbeli rokona, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó szülője, mostoha- és nevelőszülője és testvére.
E körbe nem tartoznak tehát a tágabb értelemben vett hozzátartozók, így az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, a házastárs testvére vagy a testvér házastársa.
A mentességi feltételeknek való megfelelés esetén is az ilyen eltérő nyitva tartást kérelmezni kell.
Az engedély iránti kérelmet a tevékenység végzésének megkezdése előtt legalább öt nappal kell benyújtani a jegyzőhöz, aki azt – a feltételek megléte esetén – engedélyezi.
A jegyző a kérelem benyújtásától számított öt napon belül jelzi a jogosultság hiányát abban az esetben, ha a nyitva tartáshoz szükséges mentességi feltételek nem állnak fenn.
Ha a jegyző öt napon belül nem jelzi a jogosultság hiányát, akkor a tevékenység megkezdhető, illetve folytatható.
A kérelmet – az eltérő nyitva tartás igényének fenntartása esetén – évente ismételten be kell nyújtani.

A jegyző a kérelem vagy a bejelentés (például adventi nyitva tartás bejelentése) esetén annak részére való kézbesítésétől számított tizenöt napon belül hivatalból köteles tájékoztatni a fogyasztóvédelmi hatóságot az eltérő nyitva tartásról. Ennek oka, hogy amíg a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság, azaz a jegyző ellenőrzi és eljár ezek ügyében, addig a nyitva tartással, illetve zárva tartással kapcsolatos rendelkezések és más kötelezettségek megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

A jegyző nyilvántartást vezet az üzletekről, illetve azok nyitva tartásáról, ideértve a fentiek szerinti eltérő nyitva tartást is. E nyilvántartásba – a nyitvatartási tilalom alóli mentesülésre vonatkozó kérelmek és engedélyek nyilvántartásába – a jegyző bejegyzi a kereskedő jogszabályban meghatározott adatait. Ezek az adatok – az üzlet ellenőrzésével kapcsolatos adatok kivételével – nyilvánosak, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Végül fontos megemlíteni azokat az üzleteket, tevékenységeket, melyekre a vasárnapi zárvatartási tilalom nem terjed ki, az említett törvény azt az alábbi tevékenységek esetén nem korlátozza.
Ezek közé tartoznak többek között a gyógyszertárak; a piacon, termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenység; az üzemanyagtöltő-állomások; a vendéglátás; a szálláshelyeken végzett kereskedelmi tevékenység; a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység; az automatából történő értékesítés.