Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint decemberben már 3 százalék körül lehet az infláció, az idei éves átlagban pedig a fogyasztói árak emelkedése 0,5 százalék körül alakulhat.
    Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy 0,3 százalék lehet az idén az átlagos inflációs ráta, decemberben pedig 2,5 százalékig is gyorsulhat a mutató. Azt is megjegyzik, hogy a jegybank lazítási ciklusa a végéhez közeledik, de ezt nem a gyorsuló infláció, hanem a  görög adósságtárgyalások miatt elromlott hangulat okozhatja.
    A K&H vezető elemzője kiemelte, éves összevetésben az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk drágultak jelentősebben. Az üzemanyagok inflációban betöltött szerepe felemás, mert míg éves összevetésben csökkent az áruk, ezáltal lefelé húzták az inflációt, a hónap folyamán drágultak. A tej ára második hónapja mérséklődött, havonta több mint 2 százalékkal - emelte ki.
     A tartós és nem tartós cikkeken belül például a mosó-, tisztító, és testápolási szerek ára havi 1 százalékkal drágult, a hűtőszekrény, személygépkocsi ára is emelkedett, mindkét termékcsoportnál bekövetkezett drágulás valószínűleg a forintgyengüléssel és a növekvő kereslettel magyarázható - emelte ki Németh Dávid, aki arra számít, hogy az éves átlagos infláció már 2016-ban elérheti a jegybank által célként kitűzött 3 százalékos szintet.
    Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint júliusban elindult olajár csökkenés, ugyanakkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy amíg a dollárral szemben gyengül a forint, addig kicsi a valószínűsége, hogy jelentős mértékben begyűrűzzön a fogyasztói üzemanyagárakba az olajáresés.
    Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 0,5-0,8 százalék között mozoghat az infláció, a bázishatások miatt októberben 1 százalék, decemberben 2 százalék fölé kerülhet az árak növekedési üteme, így idén 0,4 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos átlagos inflációra számít, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent.
A Takarékbank elemzője úgy látja, hogy kis mértékben csökkenhet az alapkamat, amennyiben megnyugszik a nemzetközi hangulat, legfeljebb további két, 0,1 százalékos kamatvágás lehetséges, míg a nemzetközi hangulat romlása esetén egyelőre leállhat a kamatcsökkentés. Suppan Gergely szerint a kamatokat a jövő év végéig alacsonyan tarthatja a jegybank, így legkorábban jövő ősszel várható kisebb kamatemelés.
    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a gazdaságot mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit jelentősen befolyásolnak olyan külső tényezők, mint az olajárak és az európai defláció.
    A mérsékelt infláció a vállalkozások és a családok számára is a kiszámíthatóságot növeli, a jobb tervezhetőség és a hozamok csökkenése könnyíti az új beruházások finanszírozását, a bér- és nyugdíjjövedelmek értékállósága pedig a fogyasztást és a megtakarításokat ösztönzi.
    A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint 2015-ben 0 százalék körül alakulhat az infláció.

(MTI)