Az MNB ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a jegybanki hitelprogramok átmeneti jellegűek, így a jövőben a vállalati hitelezésnek fokozatosan újra piaci alapúvá kell válnia, ami jelentős kihívások elé állíthatja a hazai bankszektort. Bár a jegybanki hitelprogramok megállították a vállalati hitelállomány visszaesését, tartós hitelezési fordulat még nem következett be - hívták fel a figyelmet.
    A tartós gazdasági növekedés támogatásához az MNB becslései szerint a vállalati hitelállomány évi 6-9 százalékos növekedésére lenne szükség.
    Az MNB közleménye szerint az alacsony, maximum 2,5 százalékos fix kamatú,  10 évre is felvehető nhp 23 500 vállalkozást juttatott 1500 milliárd forint  forráshoz, ami a jelenleg fennálló kkv-hitelállomány mintegy 30 százalékának felel meg.
    Az nhp jelentősen élénkítette a vállalkozások hitelfelvételi kedvét, intenzívebbé vált a bankok közti verseny, és ismét a kkv szegmensre irányult a hitelintézetek figyelme, emelte ki az MNB.
    Az nhp első szakaszában, mely részben a bankok közötti verseny megteremtését célozta, 3 hónap alatt mintegy 700 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek meg. Ennek eredményére építve a program 2013 októberében indult második szakasza már sokkal inkább a hitelállomány bővítésére, valamint a beruházások ösztönzésére és így a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottság növelésére fókuszált. Ennek keretében mintegy 782 milliárd forintnyi hitelt vettek igénybe, melynek több mint 95 százaléka új hitel, és közel kétharmada új beruházási hitel.
Az MNB felmérésének eredménye szerint a megvalósult beruházások 70 százaléka a kapacitások bővítését szolgálta. Az nhp második szakaszában számottevően nőtt a mikrovállalkozások aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos hitelméret is: minden második beruházási hitel 10 millió forint alatt maradt.
    Az nhp második szakasza jelentősen  hozzájárul a területileg kiegyensúlyozottabb hitelezéshez és gazdasági fejlődéshez.
    A gazdasági ágazatok közül továbbra is jelentős a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése, és a második szakaszban nyújtott hiteleknek mintegy negyede már a mezőgazdaságba irányul, míg a kkv-hitelállományon belül az ágazat részesedése csak 6-8 százalék körül van.
    Az MNB 2015 tavaszán egy, az nhp-val párhuzamosan futó, de különálló konstrukciót indított el, amelyben a jegybank nemcsak forrást biztosít a hitelintézeteknek, hanem részt vállal az esetleges hitelezési veszteségből, mivel a még életképes, de valamivel magasabb kockázatú kkv-k hitelhez jutása továbbra is nagyon korlátozott. Piaci alapon az ilyen vállalkozások sok esetben csak indokolatlanul magas felár és rövid futamidő mellett jutnak finanszírozáshoz, ami gyakran beruházásuk elhalasztásához vagy csupán részleges megvalósításához vezet.  
    Az nhp+ konstrukcióban az MNB 500 milliárd forintos keretösszeget bocsátott a hitelintézetek rendelkezésére, amely a lehívások fokozatos beindulása mellett az év második felében futhat fel.
    Az érvényes feltételek szerint az nhp és az nhp+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, és az egyes hitelrészek  2016 végéig hívhatók le.

(MTI)