Répássy Róbert expozéjában felidézte, hogy 2015. április 1-vel a reintegrációs őrizettel bővült a büntetés-végrehajtási szervezetek eszköztára. Ennek révén a társadalmi visszailleszkedés lépcsőzetesen valósulhat meg, s a reszocializációt nagymértékben szolgálja, hogy ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja megélhetését, munkát kereshet, vállalhat, alakíthatja társadalmi-családi kapcsolatait. Nagyban csökken annak a veszélye, hogy az elítélt visszaessen – mutatott rá az államtitkár, aki előnynek nevezte továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények leterheltségét is csökkenti anélkül, hogy az elítélt elkerülje büntetését. A javaslat elsődleges célja, hogy az új jogintézménnyel szorosan összefüggő törvényi szabályokkal a teljes összhangot megteremtse és a rendszer eredményes működéséhez szükséges feltételeket biztosítsa – fejtette ki Répássy Róbert.

A törvényjavaslat törekszik az igazságszolgáltatás résztvevői által tett észrevételek alapján a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölésére, és az eljárások gyorsítására, a hatékonyság fokozására.

A nemzetközi kötelezettségeknek is meg kívánnak felelni és biztosítani szeretnék az uniós joggal való maradéktalan összhangot.

Répássy Róbert a változtatások közül kiemelte: a fogolyszökés szankcionálása – a reintegráció intézményéhez kapcsolódva – kiegészülhet. Világossá kell tenni az elítélt számára, hogy a reintegráció nem kegy, vagy kegyelem, hanem a büntetés-végrehajtás része, és a szabályokkal való szembehelyezkedés szigorú következményekkel jár – mondta.

Hozzátette: felfüggesztett szabadságvesztés esetén lehetőség lenne az utólagos bírósági mentesítésre. Kiegészítik és pontosítják a korrupciós bűncselekmények tényállását, eszerint a hivatalos személyek számára a vesztegetés feljelentésének elmulasztása büntetendővé válik.

A felderítési hatékonyság növelése érdekében a befolyásolás vásárlása és az ezzel való üzérkedésnél lehetőség lesz a korlátlan enyhítésre, ez nagyban segíti a célt, hogy a nagyhalak se maradjanak büntetlenül – mondta.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél az új életpálya-modell kapcsán kiemelte: a rendfokozat szerepe a hatályba lépés után jelentősen megváltozik, ezért szükség volt a Btk. kiegészítésére és kisebb módosítására. A javaslat egyértelműen törvényi szinten rendezi a büntetőeljárás során kiszabott rendbírság elévülési szabályait.

Az előzetes letartoztatást megalapozó iratokat meghatározott esetekben a vádemelést megelőzően nem csak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani.

A javaslat alapján a büntetés-végrehajtási ügyekben a bírósági titkárok is eljárhatnának. Az államtitkár arra is kitért, hogy a többszörös visszaesők, ötéves, vagy ezt meghaladó szabadságvesztések esetében a büntetések letöltésének is minél hamarabb meg kell kezdődnie.

(MTI)