A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészített egy több cégjogi és társasági jogi törvényt módosító javaslatot, amelynek lényege, hogy orvosolja a természetes személyek lakóhelyadatának megismerésével kapcsolatban felmerült problémák kezelését, másrészt pedig, hogy hozzájáruljon a cégeljárás teljes körű elektronizációjának megvalósításához.

A jelenlegi szabályozás nem egyenlő feltételek mellett biztosítja a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek lakóhelye megismerésének módját, kizárólag a közfeladatot ellátó szervek ismerhetik meg a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat automatikusan. Ezért a jogszabály-tervezet arra tesz javaslatot, hogy a forgalom biztonságának, a hitelezői érdekek érvényesülésének erősítése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében mindenki számára egyenlő feltételek mellett legyen megismerhető a természetes személy lakóhelyadata.

Mindez azt jelenti, hogy mind a cégjegyzékadatokról kiadott céginformációkban (cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány), a cégiratokban és a Cégközlönyben közzétett végzésekben és létesítő okiratokban külön kérelem nélkül, automatikusan megismerhetővé válik a lakóhelyre vonatkozó adat.  
A javasolt módosítás másik oka, hogy a jelenlegi megismerési mód az adatot szolgáltató cégbíróságok és céginformációs szolgálat, valamint a céginformációt kérőkre is adminisztrációs terhet ró. A racionálisabb szabályozás érdekében a javaslat kezdeményezi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítását.  
A módosítások eredményeként a gyorsabban és kiszámíthatóbban kiadott céginformációk tovább erősíthetik az ügyintézésbe vetett bizalmat, fokozhatják az állam szolgáltató jellegének érzetét. A hitelezői érdekek jobban érvényesülnek, a forgalom biztonsága erősödik.  
Az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon 2005. január 1. és 2008. július 1. között fokozatosan került bevezetésre. A javaslat ezt a folyamatot kívánja lezárni úgy, hogy a másodfokú eljárás elektronizációjáról is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzést a Fővárosi Ítélőtábla elektronikus eljárás keretében bírálja el, amelynek révén megvalósul a cégeljárás teljes körű elektronizációja. Ennek következtében a fellebbezések elbírálása gyorsabbá válik, a bíróság adminisztrációs terhei csökkennek.

A jogszabály-tervezet az elektronikus kommunikáció csődeljárásban történő bevezetésének határidejét is meghosszabbítja. Ennek megfelelően 2011. július elsejétől kell a csődeljárás iránti kérelmet elektronikus úton benyújtani, illetőleg ettől az időponttól fogva kell a bíróságok és a felek közötti írásbeli közléseknek elektronikussá válniuk. Ennek érdekében a javaslat módosítaná a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt.  
A jogszabály- tervezet emellett rendelkezik a cégnyilvántartás és személyiadat- és lakcímnyilvántartás összekapcsolásáról rendelkező szabály hatályon kívül helyezéséről az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosításával.
Emellett a tervezet elvégzi a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009/109/EK irányelv átültetését is. Ezekhez szükséges a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása.