Ez az adórendszer már bizonyított: pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képes biztosítani Magyarországnak. Változatlan az az elv is, hogy a kormány a gazdasági növekedés érdekében a munkát terhelő adókat igyekszik csökkenteni.

A kormány az adórendszer súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról, a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezetvédelmi- és egészségvédelmi célú adókra helyezi át. Maradnak a különadók is 2015-ben.

A kormány a családok támogatását jövőre tovább növeli. Ha egy pár a házasságkötés – s később a gyermekvállalás – mellett határoz, biztosan számíthat az állam támogatására.

Jövőre majd negyvenezer házaspár kasszájában nagyjából egymilliárd forintot jelent az első házasulók adókedvezménye. Az összeg 2016-ban megháromszorozódik. Az új lehetőség voltaképpen a gyermekek után járó kedvezmény adóügyi előzménye, kiegészítése.

Az adók befizetése, beszedése – mint a költségvetés legmarkánsabb bevételi eleme – elengedhetetlen az ország fennmaradásához, az állam működtetéséhez, a közfeladatok ellátásához, a jóléti kiadások finanszírozásához. Az adóbevételek védelme és növelése nemcsak a kormányzat, hanem a nemzet egészének érdeke. Ezért fontos, hogy a jövőben is szűkítse a kormány az adócsalók mozgásterét és minden lehetséges eszközt felhasználjon az adóelkerülés elleni küzdelemben.

A ma elfogadott adócsomag épp ezért számos ilyen intézkedést tartalmaz. Ezek közül a legjelentősebb, az Európa szerte is példaértékű - áfacsalások megelőzésére létrehozott -ellenőrzési rendszer: az EKÁER. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, és az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomban hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Az új rendszer minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatóságok részére.

A módosítók közül a legtöbb embert a cafeteria szabályainak változása érinti. Magyarországon a munkabéreket 16 %-os adókulcs terheli, Európában az egyik legalacsonyabb kulcs a mienk. A Kormány éppen a jövedelmek egyre csökkenő terhelése miatt kezdeményezte a béren kívüli juttatásokat érintő közterhek rendszerének átalakítását. Jövőre a kedvezményes juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, a 200 ezer forint feletti rész pedig csak Szép-kártyára utalható.

Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak.

Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket - magyarázta korábban Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára, hozzátéve, hogy a gazdaság fehérítésével összhangban a jelenlegi 2 millióról 1 millió forintra csökkentik a tételes áfaadat-szolgáltatás összeghatárát. Utóbbit a láncolatos áfacsalások visszaszorításával indokolta a kabinet.

Az adóhatóságnak emellett lehetősége lesz, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól telekommunikációs cégektől.

Újdonság, hogy 2015-ben társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások.

Az agráriummal kapcsolatos változás, hogy a mezőgazdasági termelők beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítik a helyi iparűzési adó alól, a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs pedig 27-ről 5 százalékra csökken. Ez nem a bolti árat terhelő áfát jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetettet.

Jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása. Továbbra is 50 liter marad a kedvezményes jövedéki adóval előállítható párlat mennyisége, de a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik - az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 835 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetik meg.

Egységesen 150 millió forint lesz a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén.

2015. január 1-jétől egy új termékkör, az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet - literenként 20 forintot - az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, meg a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál, literenként 900 forint.

Kikerülnek ugyanakkor a termékadó-köteles cukrozott termékek köréből azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

A környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos műanyag és vegyipari termékekkel - például a művirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel -, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézműves termékeket előállító mikrovállalkozások és kistermelők árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól.

Bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. A települési adó nem vonatkozhat olyasmire sem, amire törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.

Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

Módosulnak a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat, amelyek 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik.

Az adócsomag módosítja a szerencsejáték-szervezési törvényt is, rögzítve abban, hogy a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti.

Tállai András NGM-államtitkár parlamenti expozéjában az adótörvény-javaslat legfontosabb céljának a családalapítás kiemelt támogatását, a munkát terhelő adók alacsony szinten tartását és a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatásának ösztönzését nevezte.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)